A két vádlott a tulajdonukban lévő és irányításuk alatt álló társaságok neve alatt különböző megrendelőknek - bankoknak, postáknak, egyéb hivataloknak, üzemeknek - őrző-védő szolgáltatást nyújtott, részben más cégek alvállalkozójaként.
A vádlottak az árbevétel után nem akarták a forgalmi adót bevallani és befizetni, ezért a tevékenységet névleg több beszervezett társaságnak - köztük az egyik vádlott cégeinek - alvállalkozásba adták. A tényleges szolgáltatást azonban a vádlottak által irányított társaságok végezték, a munkavállalókat is ők foglalkoztatták.
Az ítélet szerint így a vádlottak 2006-tól 2008-ig összességében több száz milliós kár okoztak az állami költségvetésnek. A jelentős adótartózást felhalmozó alvállalkozói cégek mindegyikét azóta felszámolták vagy törölték.
A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését, arra hivatkoztak, hogy az akkori szabályoknak megfelelően alkalmaztak alvállalkozókat, amelyek minden engedéllyel rendelkeztek, a munkavállalói adminisztrációt, így a bérszámfejtést csupán a hatékonyság javítása érdekében központosították.
A döntést minden tagállam jóváhagyta. 
