Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője egy budapesti fórumon elmondta: a késedelmes fizetés Európa-szerte komoly problémát okoz, az unió 28 tagállamra kivetítve 2013-ban a késve fizetések összege eléri a 340 milliárd eurót. Ez az EU éves költségvetésének több mint kétszerese - tette hozzá Szűcs Tamás.
Magyarország távolról sem tartozik a legrosszabbak közé, a többi országhoz képest átlagos helyzetben van. A fizetésképtelenség miatt csaknem félmillió munkahely veszett el Európában, a vállalkozások majdnem hatvan százaléka küzd likviditási problémával - tette hozzá.
Nem tarthatják vissza akármeddig a pénzt
Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a fórumon elmondta: a Magyarországon idén júliusban hatályba lépett uniós irányelv a vállalatok közötti fizetések esetében 60 napos, míg a vállalatok és az állami intézmények között ennél szigorúbb, 30 napos fizetési határidőt ír elő. Így kizárt például, hogy egy erőfölényével visszaélő kereskedelmi lánc 120 napos fizetési határidőt kössön ki a szerződésben.
Idaira Robayna Alfonso, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága képviselője arról beszélt, hogy a rendelkezés amellett, hogy 60 napban maximálja a vállalkozások közötti fizetési határidőt, számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt vezet be. Az új rendelkezések alapján a határidő lejárta után a gazdálkodó szervezeteket megillető emelt késedelmi kamat mértéke 8 százalékra nőtt a mindenkori alapkamaton felül.
Az állam lassabban fizet, mint a vállalatok
Magyarországon 2013-ban a vállalatok között átlagosan 43 nap múlva került sor a számlák kifizetésére, míg az állami intézmények 55 nap múlva fizetnek a vállalatoknak. Az EU átlagban idén a vállalatok közötti kereskedelmi ügyletekben 49 napot vártak a kifizetésre, ami 3 nappal kevesebb a tavalyinál. Az állami intézmények és vállalatok esetében 61 nap telt el a kifizetésig, ami 4 nappal csökkent a 2012-eshez képest.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
