Köhög a magyar gyógynövénypiac

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára elmondta, hogy az ágazat helyzetéről nemrég hallgatott meg beszámolót az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága. A beszámolóból az tűnt ki, hogy az elmúlt években részben azért esett vissza - a hajdan hungarikumnak számító - gyógynövénytermesztés és -gyűjtés, mert sok konkurens jelent meg ilyen áruval az unió piacán. Emellett a gyógynövényágazat fejlesztésére sem pénz, sem kellő figyelem nem jutott belföldön.

Az utóbbi időben azonban ebben az ágazatban is mutatkoznak biztató jelek - tette hozzá Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke. Például a napokban vették fel a védett eredetű uniós termékek listájára az Alföldi kamillavirágzatot. Ebből a gyógynövényféleségből évente 500-600 tonnát gyűjtenek be. Míg a 90-es években 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő hazánkban, addig a mostani mennyiség a szakemberek becslése szerint már jóval 30 ezer tonna alatt van.

Az ország egész területén gyűjtik például a vadgesztenyét, az Északi-középhegységben a csipkebogyót, ugyanitt valamint az Alföldön a cickafarkfüvet, Dél-Magyarországon az aranyvesszőfüvet, a csalánt pedig Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a kamillát és a fehér ürmöt az Alföldön gyűjtik be. A gyógynövények közül pedig elsősorban a mákot, a koriandert, az édesköményt, az ánizst és a kamillát termesztik.

A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermékeket előállító üzemekben mintegy 2.000 ember dolgozik Magyarországon. A szakemberek szerint az utóbbi időben az ágazat kivitele jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal esett vissza, főként az éles piaci verseny miatt. Ezért a magyar gyógynövények piaci részesedése a hagyományos felvevőpiacokon - például Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország - csökkent. Így Magyarország gyógynövény-kivitele most mintegy 6-7 ezer tonna körül van.

Az ágazat fejlesztéséhez a szakemberek szerint a jogszabályi háttér megalkotása mellett több milliárd - egyes becslések szerint akár 10 milliárd - forint is kellene. Ez sokak szerint leginkább uniós és állami pénzek bevonását jelentené. Főként a szárító és feldolgozó kapacitást kellene modernizálni, korszerűsíteni. A magyar gyógynövénykivitel ugyanis általában alapanyagexportot jelent, a fejlesztéssel pedig a feldolgozottsági fokot lehetne növelni, azaz nagyobb hozzáadott-értékű árut termelni. A szakértők szerint kitörési pont lehetne az ágazat számára még az úgynevezett organikus termesztés, a biogazdálkodás arányának növelése is.