Bár a magyar gépipart is érintette a gazdasági válság, de ennek hatása nem a globális pénzügyi válság 2008-as kirobbanásakor jelentkezett, hanem jóval később, és láthatóan kisebb mértékben. A 2012 első hat hónapjában is növekedést mutató szektor cégei elsősorban stabilitásuk és profittermelő képességük miatt válhatnak érdekessé a külföldi befektetők számára – derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmányából.

Nyugat-Európa figyel

A befektetők – Nyugat-Európából elsősorban a németek – közelről figyelik a magyar gépipar történéseit, mert a szektor cégei hamar kiheverték a válság hatásait, stabil lábakon állnak, és jó a jövedelemtermelő képességük. Várakozásaink szerint az elkövetkezendő 3-5 évben több hazai vállalkozás – részben vagy egészben – külföldi tulajdonba fog kerülni” – mondta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító igazgatója

2011-ben a gépipari vállalkozások háromötöde működött külföldi tőkével. Az ágazatok közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a legnagyobb (75%-os) a gép, gépi berendezés gyártásában pedig a legalacsonyabb a határon túli tőke aránya (48%).

2010 óta újra növekedést mutat a szektor

Vanek Balázs szerint az iparág gyors regenerálódó képességét mutatja, hogy a 2007-ben 10 829,1 milliárd forint értékű magyar gépipari export 2008-ban még 11185,4 milliárdra tudott bővülni, majd a válság csúcsán, 2009-ben is csak 10007,7 milliárdra esett vissza. A mélypont után 2010-ben 18,5 százalékos növekedéssel 11853,4 milliárdot, 2011-ben pedig újabb 6,6 százalékos emelkedéssel 12 630 milliárd forintot termelt az iparág.

A növekedés idén is folytatódott: a 2012. január–júliusi periódusban a magyar gépipari és szállítóeszközök exportértéke forintban mérve 4,6 százalékkal, 7347,4 milliárdra növekedett az előző év azonos időszakához képest.

A szektorból kevesen mentek csődbe

Vanek Balázs elmondta: a gépiparban az átlagos felszámolási ráta is jobb az országosnál: 2012 első félévében a szektor cégei a 31000 fizetésképtelenségi eljárás mindösszesen 0,5% százalékában voltak érintettek, amely az iparágban működő cégek számához viszonyítva és abszolút értékben is az egyik legjobb Magyarországon. „Annak a fényében, hogy az átlagos számlaérték igen magas a szektorban - így akár egyetlen kifizetetlen követelés is bajt okozhatna - pedig még inkább jónak számít ez az arány, különösen, hogy a partnerek többsége külföldi” - mondta Vanek Balázs.

A szektor exportban is erős

Ugyancsak a szektor cégeinek stabilitását mutatja, hogy 2011-ben a legalább ötven főt foglalkoztató gépipari vállalkozások – azaz magyar viszonylatban legalább közepes vállalatok - országosan 10 274 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő, ami az ipari produktum felét, a feldolgozóiparénak 53%-át képviselte. A szektor részesedése a teljes hazai exportból 2006 óta körülbelül 60 százalék körüli: 2011-ben 60,2, 2012 első hét hónapjában pedig 53,6 százalék volt ez az arány. A magyar gépipar az EU gépiparának pedig mintegy 0,9% - 1%-át teszi ki. Ezt elsősorban stabil megrendelés-állományuknak, illetve azoknak a partnereiknek köszönhetik, akik globális jelenlétüknek köszönhetően kevésbé érzik meg a régiós problémákat – mondta Vanek Balázs.

Az Atradius elemzése szerint a magyar gépipari szektor cégei átlagosan 6-7%-os haszonkulccsal működnek, miközben a számlákat 50 nap alatt egyenlítik ki. Ez 5 nappal kevesebb, mint az országos átlag. A magyar gépipar leginkább az európai országok feldolgozó piacától függ, hiszen a kisméretű magyar piac miatt leginkább exportorientált a szegmens, a teljes magyar export 79 százaléka pedig az Európai Unió országaiba irányul. Ugyanakkor az Atradius szerint a gépipar a legválságállóbb ágazat is, ami részben köszönhető a hazánkba betelepedett autógyártóknak is, akik ugyancsak leginkább exportra termelnek.

Magas a bérmunka aránya az alkatrészgyártás területén

Bár általánosságban megállapítható, hogy a vállalkozások számára a bérmunka kevésbé nyereséges, mint az önálló termék gyártása, mégis a gép, gépi berendezés gyártás területén a bérmunkában végzett alkatrészgyártás magas aránya a jellemző itthon, a megtermelt bevételek több mint a felét ez adja. Az Atradius szerint a bérmunkára való berendezkedés nem feltétlenül tekinthető piaci hátránynak, hiszen kiszámítható üzletmenetet jelent. A saját erővel, azaz készpénzzel vagy pályázati tőkével rendelkező cégek ugyanakkor képesek lehetnek saját fejlesztéseket végrehajtani, és így bekerülni a magasabb profittermelő képességgel bíró vállalatok közé.