Az 54 televízió - amelyek a nézettség alapján a piac 99 százalékát fedik le - és 111 rádió által szolgáltatott adatok a bartertevékenységeket vagy az egyéb, például az sms-ekből származó bevételeket nem tartalmazták, a kedvezményeket azonban figyelembe vették a készítők.
Tavaly a földi sugárzású adókhoz 35,3 milliárd forintnyi bevétel jutott – annak ellenére, hogy a nézőknek mindössze a felét vonzzák ezek a csatornák -, a kábelen vagy más módon fogható csatornák pedig 13,4 milliárd forinttal gazdálkodhattak. A nem közvetlen reklámokból származó bevételek ugyanakkor 25 százalékos emelkedést mutattak, és megközelítették a 3,7 milliárdot. Havas István, az Ernst and Young vezérigazgatója szerint ezt azért, mert lehetővé vált a termékek megjelenítése a műsorokban.
A rádiós piacon - az ágazat 90 százalékát lefedő adók adatai alapján - 6,8 milliárd forintos teljes bevételt összegzett erre a szektorra. Az elemzők a rádiók esetében nem tapasztaltak változást a közvetlen reklámok és a támogatott műsorok bevételeinek arányában. Míg előbbi összesen 5,9 milliárd forintot eredményezett a csatornáknak, a szponzoráció 900 millió forintot tett ki.
Megint kevesebbet költöttek tévéreklámokra
Megint csökkent a televíziók reklámbevétele tavaly. A mintegy 6,1 milliárd forintos visszaesés után a tévék összesen 48,7 milliárd forintos bevételt értek el tavaly - állapította meg a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete és az Ernst and Young közös felmérése.
Közel a 390. 
