Megoldódik a Nagy Sándor-vita?

Tudományos szempontból Görögországnak van igaza abban a vitában, amely csaknem két évtizede folyik Macedónia és Görögország között az ókori uralkodó, Nagy Sándor "nemzetiségéről" - állítja egy német szakértő.

"Nagy Sándor inkább görög volt, és semmi esetre sem elődje a ma élő szláv macedónoknak" - jelentette ki a német hírügynökségnek nyilatkozva Alfried Wieczorek, a mannheimi Reiss-Engelhorn múzeum igazgatója. Ebben a múzeumban látható szeptember óta a "Nagy Sándor és a világ kinyílása" című kiállítás, amely impozáns képet rajzol az ókor nagy uralkodójáról és a hellenisztikus korról.

"Az ókorban a görögök és a macedónok jól megértették egymást, mivel ugyanazt a nyelvet beszélték" - állította Wieczorek. A legújabb kutatások egyértelműen igazolták, hogy a Nagy Sándor (Kr. előtt 356-323) idején élt macedónok és görögök szoros rokonságban álltak egymással - tette hozzá.

Athén és Szkopje 1991 óta elkeseredett vitát folytat a jugoszláv utódállam hivatalos nevéről. A görög fél nem akarja megengedni, hogy északi szomszédja a Macedónia nevet használja, mert az - történelmi okból - szerinte kizárólag Görögország egyik északi tartományát illeti meg. A kétmilliós ország népességének 28-30 százaléka albán, a többség pedig szláv macedón, akiknek ősei jóval Nagy Sándor halála után, a Krisztus utáni VI. évszázadban vándoroltak be a szóban forgó vidékre.

A ma élő macedónok viszont jogot formálnak Nagy Sándor örökségére. Így például állami zászlójukba belevették az ókori uralkodó jelképét, a verginai csillagot, ami az ország nemzetközi kapcsolataiban komoly gondot okozott. Mivel a görög kormányt már az új állam elnevezése is felháborította, a lobogó használata az utolsó cseppnek bizonyult a pohárban.

Athén követelte a történelmi jelkép lecserélését, hiszen a mai, szlávok lakta országnak szerinte semmi köze nincs Nagy Sándor ókori Makedóniájához. Engedve a nemzetközi nyomásnak, 1995-ben a szkopjei parlament a ma is használatos lobogót (piros ég előtt fölkelő, aranyszínű nap nyolc sugárral) fogadta el hivatalos zászlónak.

Az újabb keletű macedón lépések közül kiemelhető a szkopjei nemzetközi repülőtér elnevezése Nagy Sándorról, valamint az a terv, amelynek értelmében több millió euróért hatalmas lovas szobrot emelnének a fővárosban az ókori uralkodónak.

A névvita csaknem két évtizede megoldatlan. Nemzetközi szervezetekben (ENSZ, EBESZ, Európa Tanács) Macedónia egy furcsa rövidítéssel szerepel (FYROM = Former Yugoslav Republic of Macedonia, azaz Macedónia Egykori Jugoszláv Köztársaság), mert Görögország nem hajlandó elfogadni a Macedón Köztársaság nevet. Ráadásul akadályozza kicsiny északi szomszédja közeledését az Európai Unióhoz, noha Macedónia már 2005 óta tagjelöltnek számít. Tavaly áprilisban éppen Athén vétója akadályozta meg Macedónia fölvételét a NATO-ba.

Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!

 

A Holdon van a legdermesztőbb hideg
Macedónia nem kér az IMF-ből