Több mint 25 ezer cégnek a korábbi évek bevallási adatai alapján konkrétan kiszámolta a NAV, hogy mennyi közterhet spórolhatna meg a cég, ha számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban, mint 2016-ban.
45 ezer cégnél ugyan a számítás kellően pontos elvégzéséhez szükséges adatok egy része nem áll a NAV rendelkezésére, de valószínű, hogy a kiva választásával ők is jól járnának. Az elérhető adatok alapján ezek a cégek is valószínűleg több mint tíz százaléknyi közterhet megtakaríthatnának, ezért érdemes kalkulációkat végezniük.
Ehhez az NGM egy kiva-kalkulátort készített; ennek segítségével a 2018-ra vonatkozó döntéseket is figyelembe lehet venni, pl. ha nő az alkalmazottak száma vagy a fizetése.
|
Csökken az adókulcs - ki választhatja a kivát?A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó mértéke jövőre egy százalékpontot csökken, a törvény által meghatározott adóalap 13 százalékára, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. |
Ha nem üzennek, akkor is kalkulálj!
|
Félmillió fölött az átlagos spórolás Ahol a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé tették, az adóhivatal számszerűsítette, hogy mennyit takaríthat meg a cég a kivával. A számítások szerint az érintett cégeknek átlagosan 560 ezer forinttal kellene kevesebb adót fizetni, ha 2018-tól a kisvállalati adó szerint adóznának. |
A kivára ugyan év közben is áttérhetnek a cégek, de január 1-jétől a legegyszerűbb az átállás, éppen ezért minden cégnek érdemes még decemberben az NGM honlapján elérhető kiva-kalkulátorral (kattintásra egy excel fájl nyílik) kiszámolni, hogy mennyi közterhet takaríthatnak meg a kivával, vagy más speciális adózási móddal.
Attól még hogy esetleg nem írnak Tállai Andrásék, érdemes lehet minden cégnek kalkulálnia egyet: a NAV nem minden cégnél rendelkezik a becsléshez szükséges adatokkal, és persze változhattak is a körülmények 2016 óta.
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
