Nem hungarikum
Nem csak a „kétforintos” telefonadó megállapítása, beszedése és befizetése állíthatja kihívások elé a magyar telekommunikációs szektort, a szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyeket, valamint vállalkozásokat, hanem az ezzel kapcsolatban felmerülő esetleges további adófizetési kötelezettségek is – derül ki az Accace adótanácsadóinak gyorselemzéséből.
Az adótanácsadó cég által készített régiós körképből kiderült az is, hogy nem számít hungarikumnak a telefonadó, mivel hasonlót már Ukrajnában is bevezettek. A hétfőn nyilvánosságra hozott új Széll Kálmán-terv még számos további kérdést vet fel, de az már bizonyosnak látszik, hogy az új adónem bevezetése tovább növelheti a vállalkozásokat terhelő adminisztrációt.
Az Accace által vizsgált öt országban (Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) egyedül Ukrajnában létezik hasonló adó, melynek mértéke a telefonszolgáltatási díj 7,5%-a, melyet mint nyugdíjjárulékot kell a telekommunikációs szolgáltatóknak megfizetniük.
Kádár Zoltán, az Accace adótanácsadója a tervezett magyar telefonadóval kapcsolatban elmondta, az adó nem csak annak mértéke miatt jelentene többlet terhet a vállalkozásoknak. A cégek esetében könnyen lehet, hogy a végleges szabályozástól függően a telefonszolgáltatást (perc, sms, mms) terhelő adó mellett további adókat is kellene fizetniük: ilyen lehet például a személyi jövedelemadó az egyéb béren kívüli juttatás jogcímén. Abban az esetben ugyanis, ha a vállalatok, illetve munkáltatók a magáncélú telefonhasználatot továbbra is megtérítik a munkavállalóknak, akkor az eddig is fizetett személyi jövedelemadón kívül további adóteherrel kell számolniuk. Ez további adóterhet jelentene a vállalkozásoknak.
Kivethetünk-e ilyen adót?
Az új adónemből 2012-ben 30, 2013-ban 50 milliárd forint bevételt remél a kormányzat. A tervezett telefonadó valószínűleg „átmegy” majd az Európai Bizottság „rostáján”, mivel az Európai Bíróság egy korábbi ítélete (C-475/03) alapján úgy tűnik, hogy a tervezett adónem nem minősül hozzáadott érték típusú adónak és így nem ütközik az uniós normákkal.
Egy általunk korábban megkérdezett másik adószakértő szerint viszont a forgalmi típusú adóval probléma lehet, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az bújtatott áfa. A részletek ismerete nélkül egyelőre nehéz megmondani, hogy Brüsszel hogyan fogadja majd a telekom szektorra kivetni szándékozott újabb adót. Az is kérdés, hogy kötelezi-e majd Magyarországot az EU, hogy az így befolyó összeget a szektorba forgassa vissza? A telekomadót (amit különadó formájában szolidáris alapon a szolgáltatóknak kellett eddig befizetniük) éppen ezért meszelte el kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság, mert a kormány az abból származó bevételt nem a telekom szektor fejlesztésére költötte. Az ügyben az Európai Bíróság mondja majd ki a végső szót.
Nem kétforintos teher lesz a cégeknek a telefonadó
A kétforintos telefonadó nem kétforintos kérdés lesz a cégeknek, nemcsak a telekom szektor szereplőinek fájhat a feje, a megsarcolt cégekre az adó újabb plusz terheket ró. Az sem egyértelmű egyenlőre, hogy az EU engedi-e majd egy ilyen adófajta bevezetését és hogy mire költhetjük majd az ebből befolyó pénzt. Bezzeg az ukránok!
Pluszban kezdték a kereskedést. 
