Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója megerősítette, tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy minél kisebb legyen az ügyfelekre háruló teher. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy ezek mikor érnek véget. Kifejtette, nagyon sok a nyitott kérdés, például még nem tudni, hogyan szedik be a pénzt az előre fizető, pre paid kártyásoktól.
További kérdés, hogy miképpen kezeljék a másodperc alapú számlázást, vagy a bizonyos díjcsomagok által biztosított ingyenes perceket. Különösen ez utóbbiak esetleges megszűnése lenne fájó pont a vállalati ügyfelek számára, mivel a legtöbb cégnél az alkalmazottak flottán belül ingyen hívják egymást.
|
| Kutas István |
Hozzátette: a 2 forintos telefonadó az ügyfélkör jelentős része számára kétszámjegyű költségnövekedést eredményezne. Egy ilyen mértékű emelkedés nemcsak a lakossági előfizetők számára lenne hatalmas teher, hanem a magyar vállalatok számára is, hiszen az adó miatt megugró távközlési költség rontaná a vállalatok versenyképességét.
Kutas István elmondta, további gondot jelent az adó júliusi bevezetése, hiszen nehéz a számlázási rendszert ilyen rövid idő alatt átalakítani.
Az MTI által megkeresett többi nagy távközlési cég napok óta nem nyilatkozik az adóval kapcsolatban.
Az index.hu értesülése szerint a távközlési vállalatok azt szeretnék elérni a kormánynál, hogy forgalomalapú díjazás helyett inkább előfizetésenként vessék ki a telefonadót, ami jelentősen megkönnyítené az elszámolást.
A távközlési adóval az idén 30 milliárd, jövőre körülbelül 52 milliárd forinttal akarja növelni a kormány a költségvetés bevételeit. Ennek alapján éves szinten körülbelül 3,5-4 ezer forint, azaz körülbelül havonta 300 forint jut egy felhasználóra. Magyarországon mintegy 11,5 millió mobilelőfizetést és 2,9 millió vezetékes vonalat tartanak számon.
Ugyanakkor az előfizetés alapú adónak is lennének hátrányai, hiszen sok embernek van több SIM-kártyája, illetve céges és magán telefonja. Nem beszélve arról, hogy egyre nő a gép-gép közötti kommunikációt lebonyolító kártyák száma is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
