Az Európai Bizottság Franciaország és Málta példáján okulva fújt visszavonulót.

Fontos hívást várnak a tanárok Strasbourgból, ha a telekomadó miatt indított bírósági eljárást Magyarország megnyeri, elstartolhat a már egyszer elhalasztott életpályamodell. Jó esély van erre, de mi történt tegnap? Több száz milliárdunk múlik most 3 betűn.

Az augusztus 1-étől életbelépő adóemelések az év hátralévő részében havonta 1 milliárd forintnyi nem várt plusz kiadást jelentenek a Telekomnak.

A kormány nem egyeztetett a távközlési ágazattal a távközlési adó emeléséről, ezért a cégek az ezt tartalmazó törvényjavaslat visszavonását sürgetik.

117 millió forintos profitot vár a negyedik negyedévben a KBC intézményi fundamentális elemzője a Magyar Telekomtól. Kérdés, mi marad az 50 forintos osztalékból.

Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt. A kormány álláspontja szerint a Bizottság által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak - tudatta szerkesztőségünkkel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Egy friss elemzés szerint az elmúlt hónapok mélyrepülése után hosszantartó emelkedés jöhet a Magyar Telekom részvények árfolyamában. A KBC Equitas elemzői mindemellett fenntarthatatlannak tartják az 50 forintos osztalékot.

Az NGM szerint a kormány megszünteti a korábban bevezetett különadókat, valójában ezek a plusz terhek nem vesznek el, csak átalakulnak.

Három fontosabb ügyben is felszólítást kaptunk az Európai Bizottságtól, az étkezési utalványok ügyében egy, adóügyekben 2 hónapunk van válaszolni, vagy mehetünk magyarázkodni Strasbourgba.

A Magyar Telekom ma közzétette 2012. harmadik negyedévre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit. A bevételek csökkentek, az eredmény nőtt - főleg egy macedón ingatlantranzakciónak köszönhetően.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon a telekom-adó miatt - derült ki az Európai Bíróság sajtóközleményéből. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó után ez a második válságadó, amelynek az uniós joggal való összhangját az Európai Bíróság vizsgálni fogja.

A szektorális különadó és a telefonadó után a kormány a közműadót is kiterjeszti a telekomcégekre, de Matolcsy György ígéri, a bankadót jövőre tényleg megfelezik.

A kormány szerint az ágazati különadó összhangban van az uniós joggal - írja a Népszabadság. Elmarasztalás esetén 150-200 milliárd forintos hiány is keletkezhet.

A gazdasági kilátások romlása, a lanyha belső fogyasztás és a megszorítások mellett a különadók állítják kihívások elé a vártnál gyengébb negyedévet produkáló Magyar Telekomot. A következő időszak nagy kérdése az, hogy bírja-e a menedzsment a nyomást a nélkül, hogy csökkenteni kellene az osztalékot. A Telekom gyorsjelentés számai mögé néztünk.

A kormány első olvasatban elfogadta a 2013-as költségvetési törvény tervezetét, és már jövő hét pénteken benyújthatják a parlamentnek - írja az Origo. A Széll Kálmán Terv 2.0 már tartalmazta a jövő évi költségvetést érintő főbb terveket, azonban mégis lehet számítani meglepetésekre. A kiszivárgott hírek szerint jelentős forrásrendezésekre az önkormányzatok számíthatnak és a tárcák költségvetését is megkurtítanák.

Hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről döntött a parlament pénteken. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetnie a szolgáltatónak minden elküldött SMS után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól, akik persze valószínűleg a lakosságra hárítják majd.

Miután a tőzsdei bevezetés óta nem látott szinten, 459 forintos új történelmi mélyponton is jártak ma a Magyar Telekom részvényei, az Equilor szerint azonban a részvényárfolyam túl van a nehezén és itt az ideje bevásárolni a papírokból. A Concorde-nak a részvényre vonatkozó intézményi javaslata pedig „egyenlő súlyozás”, azaz a szektortársakhoz képest nem várnak felülteljesítést.

Arra kérte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Fidesz-KDNP-frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. Szólt arról is, támogatja, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó, a tervezett tranzakciós illetékről pedig azt állította, azt a pénzintézetek fizetik majd, „nem az emberek”.

A távközlési vállalatoknak nemcsak a hívások és az üzenetek után fizetendő 2 forintos adó kivetési alapja és beszedése okoz majd gondot, hanem az is, hogy a rendszer működtetéséhez át kell alakítaniuk a tarifacsomagjaikat, illetve jelentős informatikai fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, s mindezt rövid idő alatt.

Ha az új telekomadó elég sokakat késztet a telefonálási szokásaik újragondolására, elképzelhető, hogy a végén nem is származik többletbevétele a költségvetésnek. Se szeri, se száma már az olyan megoldásoknak, amelyek segítségével egyáltalán nem kell telefonszámlát fizetnünk, de internet-kapcsolatra azért szükség van.

A Die Welt című német lap információi szerint percenként két forintot tesz ki az új telefonadó, amelyet a mobil és vezetékes hívásokra egyaránt ki kell majd fizetni. Az új adóból állítólag 170 millió eurós (mintegy 50,7 milliárd forintos) bevételt vár a kormány, amelyet a telekomcégeknek kéne összegyűjteniük és befizetniük.

Hatalmas jogi bravúr lenne, ha Magyarország Európában egyedülálló módon megadóztatná a telefonálókat és az internetfelhasználókat. Nemcsak adójogi aggályok merülnek fel az újabb telekom szektorra kivetni tervezett adóval kapcsolatban. Ráadásul az sem biztos, hogy rászorulunk. Az NGM egyelőre nem cáfol.

Eddig a telekomcégek fizettek különadót, 2013-tól majd mi fogunk - legalább is ha a kormány elfogadja az NGM előterjesztését. A Privátbankár olvasása közben Ön is hozzá tudna járulni ahhoz, hogy a jövő évi hiánycél teljesüljön. 40-50 milliárdot remél egy ilyen adófajtából a kabinet, döntés még nincs, a Bizottság háttérszámításokat vár.

Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert "a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat" - jelentették be csütörtökön Brüsszelben.

A 2010 őszén három évre bevezetett telekomadó miatt kötelezettségszegési eljárás indult korábban Magyarország ellen, nem sikerült igazunkról meggyőzni Brüsszelt. Az Európai Bizottság már kétszer szólította fel Magyarországot, hogy törölje az adónemet, amit mindeddig nem tettünk meg - az ügy ma az Európai Bíróság elé kerülhet.

Bár a Magyar Telekom gyorsjelentése néhány soron jobb lett a várakozásnál, a papír nem mutat nagy kilengést a hetek óta tartó lendületes emelkedés után, a vételi kedv és az árfolyam emelkedése is töretlen. Úgy gondoljuk, hogy a telekom részvény szárnyalásában a gyorsjelentés csak kevés szerepet játszott, három másik tényező viszont indokolhatta a fokozott érdeklődést.

Két év múlva érhet véget a telekomadó ügyében indított kötelezettségszegési eljárás magyar visszautasítása az Európai Bíróságon. Ha Strasbourgban elbukunk, vissza kell fizetnünk az adót és a kamatterheket, ami önmagában 20 milliárdos tétel - ha csak a cégek vérszemet nem kapnak, a dupláját is követelhetik ennek.

A turbulens piaci környezetben sok befektető számára válhatnak egyre fontosabbá az osztalékfizető részvények, azonban ez a stratégia sem nélkülöz minden kockázatot. Akik mégis ezeket a részvényeket keresik bőven válogathatnak a régió bankjai, olajipari, közmű- és telekomcégei közül, az osztalékvárakozások élbolyában elsősorban lengyel cégek szerepelnek.

Több millió előfizető számára drágulnak jövőre a távközlési szolgáltatások, nem kevesen lesznek, akiknek nagyobb mértékben, mint a két százalékpontos áfaemelés alapján indokolt lenne - valószínűleg a válságadó egy részét is ránk terhelik a szolgáltatók.

Az Európai Bizottság szerint a magyar illetéktörvény visszatarthatja más uniós állam polgárait attól, hogy hazánkban telepedjenek le - ezt az Európai Bíróság is kimondta. Csakhogy - és ez más ügyeink miatt is fontos lehet - a Bíróság szerint most nem elvárható, hogy alkalmazkodjunk más uniós állam adórendszeréhez, az adózásban érvényesülnie kell a tagállami autonómiának.