A KBC Securities varsói elemzőinek régiós osztalékvárakozásainkban a piac méretéből adódóan a lengyel cégek dominálnak, de persze az élbolyban más nemzetek vállalatai is képviseltetik maguk. A szektorokat tekintve a bankpapírok rendelkeznek meghatározó szereppel, az olaj- és gázipart megelőzve, míg a dobogó harmadik fokán a bányatársaságok, a közművek és a telekomcégek osztoznak.
A KBC Securites elemzőinek várakozásai alapján rangsorolták a részvényeket, a KBC elemzőinek várakozásai mellett megtalálhatóak az egyéb előrejelzések minimum és maximum osztalékvárakozásai is. Érdemes kiemelni, hogy a listán nem kizárólag klasszikus osztalékrészvények találhatók, hanem olyan ciklikus iparágak papírjai is, mint az építőipar és a nyersanyagszektor, ahol nehezebben fenntartható hosszabb távon a stabil osztalékfizetés.
A legnagyobb osztalékhozam a KGHM-nél várható
A lista csúcsára a KGHM állhatott fel, főként mivel a bányatársaság menedzsmentje a múlt héten megemelte 2011-es várakozásait. A legfrissebb prognózis 11,19 milliárd zlotys nettó eredményről szól, 16 százalékkal meghaladva a korábbi, önmagában rekordnak számító várakozást. A lengyel pénzügyminisztérium a múlt héten 3 milliárd zlotys osztalékfizetést jelentett be a 2011-es év után, ami egy részvényre vetítve 15 zloty osztalékot jelent, ezt alapul véve a részvény 13,3 százalékos osztalékhozammal kecsegtet. Érdemes azért megemlíteni, hogy a cég esetében igen széles skálán szóródik az elemzők osztalékvárakozása.
Ugyan csak három telekomcég szerepel a 22-es listán, de mégis mindegyikük az élbolyban foglal helyet az osztalékhozam alapján. A lista második helyén a Magyar Telekom áll, amely a KBC elemzőinek véleménye szerint jövőre is 50 forintos egy részvényre jutó osztalékot fizethet, ami az idén és jövőre is érvényben lévő telekomadó következménye. Az Mtelekom mellett a másik két telekomcég (Telefonica, TPSA) esetében is konzervatív becsléssel éltek az elemzők az egyéb várakozásokhoz képest.
A lista egyetlen építőipari cége, a Budimex furakodott még be a három legjobb osztalékhozammal rendelkező papír közé. Korábban a cég vezérigazgatója nagy osztalékfizetést ígért a befektetőknek magas osztalékfizetési ráta mellett, ami a 70 százalékot is meghaladhatja, legutóbbi nyilatkozatában pedig már 100 százalékos kifizetési rátát ígért.
A pénzügyi szektor legnagyobb osztalékhozamát lengyel biztosító adhatja
A pénzügyi szektor legkecsegtetőbb osztalékhozamával várakozások szerint a PZU biztosító rendelkezik, maga mögé utasítva a Handlowy és PKO bankokat. A jelentős állami tulajdonnal bíró lengyel bankokra, mint a PKO, a pénzügyminisztérium magas osztalékfizetést vár el, miközben a lengyel bankfelügyelet éppen óvatos osztalékfizetésre szólított fel. A PZU menedzsmentjének 50-100 százalékos nyereség-kifizetési tervében is nagy szerepet játszhat az állam, mint „nagybefektető”.
Az olajpapírok közül a PKN Orlen lóg ki a sorból, amely akár tripla osztalékhozamot eredményezhet bizonyos szektortársakhoz képest. A magasabb kifizetés ugyanúgy, mint a bankok esetében, a jelentős állami tulajdoni részesedésének köszönhető, a lengyel kormány így kívánja kompenzálni a Lotos-csomag sikertelen értékesítését, mely a költségvetési lyukat lett volna hivatott betoldozni.
Az OTP-MOL páros továbbra sem tartozik a kiemelkedő osztalékhozamot kínáló részvények körébe 2 százalék körüli mutatóval, igaz, a befektetők elsősorban nem ezért vásárolják a két magyar blue-chipet, hanem inkább növekedési kilátásaik miatt.
Az árfolyam ingadozás kockázatai sem elhanyagolhatóak
Sok befektető számára lehet vonzó az osztalékrészvények remélt folyamatos pénzáramlása, de a kockázatokról se feledkezzünk meg, hiszen az osztalékfizetés mellett a részvények árfolyamingadozására is számítanunk kell. Jelentős árfolyamesés esetén a teljes hozamunk negatív is lehet, annak ellenére, hogy a részvény a várakozásunknak megfelelő osztalékot fizeti.
A KBC elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy az időben távolabbi osztalékfizetésekre vonatkozó feltételezések is beépülnek valahogyan a részvény árfolyamába, viszont előrejelzésük nagyon bizonytalan. A befektetők sokszor állandó osztalékfizetést feltételeznek a jövőre nézve, de a valóságban ritkán tud a vállalat mindig azonos, vagy állandó mértékben növekvő osztalékot fizetni. A jövőbeli osztalékok csökkenése is kockázatot jelent, hiszen a hosszú távú osztalékhozamunk ezáltal kisebb lesz.
Az osztalékrészvényeket a piac általában a kötvényhozamok alapján árazza, így a kötvényhozamok emelkedésével a befektetők magasabb osztalékhozamot várnak el a részvénytől, azaz változatlan osztalékfizetést feltételezve csak olcsóbban hajlandók megvásárolni a papírokat, így az árfolyam esni fog. A kötvénypiaci kockázattal is tisztában kell tehát lennünk-hívja fel a figyelmet a KBC.
Már a harmadik G7-es állam döntött így. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
