Több ponton is meglepetéssel szolgált a magyar távközlési cég gyorsjelentése a tavalyi negyedik negyedévről. A legnagyobb eltérés a jóslatok és a valós számok között a bevételnél volt, ugyanis a Magyar Telekom a várt visszaeséssel szemben még növelni is tudta a bevételeit. Az egyszeri, nagymértékű, 31 milliárd forintos leírás a macedón leánycégénél várhatóan nem nyomja le tartósan a cég teljesítményét. A cég a gyorsjelentés után pár órával közölte, hogy marad az 50 forintos részvényenkénti osztalék, ami megnyugtatta a piacot.
Az osztalékfizetés az, ami általában a Magyar Telekom piacára csalja a befektetőket, ugyanis a vezető részvények közül ez a legnagyobb és legmegbízhatóbb osztalékrészvény, stabilan magas egy részvényre jutó osztalékkal. A cég részvényeit az elmúlt években a legtöbbször akkor vették ekkora intenzitással, mint az elmúlt hetekben, amikor rövid idő alatt 6 százalék körüli mértékben értékelődtek fel a papírok. Most csaknem olyan magasan jegyzik a telekom céget, mint tavaly július elején, bár az ár elmarad a tavaly áprilisi nagy kiugrásakor mért 614 forinttól. A részvényben a mélypont szeptemberben volt, amikor 466 forintig esett az árfolyam.
Az erős kereslet és a hirtelen árfolyammozgás mögött a gyorsjelentési várakozáson kívül három fő ok lehetett. A magyar állampapír-piaci hozamok esése, az azonos profilú cseh Telefónica társaság háza tájáról érkező bejelentések és az a várakozás, hogy az IMF elmeszeli a telekomadót, így jelentősen (akár duplájára is) nőhet a cég által fizetett osztalék.
Hozamcsökkenés az állampapír-piacon
A magyar állampapírok hozama határozott csökkenéssel reagált az év elején a magyar kormány az EU-IMF páros között körvonalazódó megegyezésre és arra, hogy a kormány kommunikációja jelentősen változva végül alárendelte magát a nemzetközi szervezetek elvárásainak. A hozamok meredeken csökkentek és hamar elhagyták a 10 százalék körüli veszélyzónát. Közben a jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot, ami újabb lökést adott lefelé a hozamoknak, ugyanis tovább hozamcsökkenést vetített előre.
Az államháztartás számára jó hír, hogy egyre kevesebb felárat kell fizetnünk az adósságszolgálat fedezésére, viszont rossz hír azoknak, akik a stabil magas hozamú állampapírokra vadásznak. A magyar állampapírok vonzereje tehát csökkenni kezdett, így többen is biztos alternatíva felé fordultak, így került képbe a csökkenő hozamok ellen hagyományosan védelmet nyújtó magas osztalékú papírok piaca, mint a Magyar Telekomé. A stabilan működő és jó kilátásokkal rendelkező Magyar Telekom magas osztalékot fizető részvényei így jártak jól a hozamcsökkenéssel. (Az alábbi ábrán az 1 évnél hosszabb futamidejű magyar állampapírok átlaghozamainak mozgását mutató MAX index látható.)
Miró József, az Erste Befektetési Zrt. Vezető stratégája ugyanakkor úgy véli, hogy a csökkenő hozamszintek önmagukban nem generáltak volna ekkora emelkedést. Emlékeztetett, hogy tavaly szeptemberben a hozamszintek a mostaninál alacsonyabbak voltak, akkor viszont elmaradt a rali a Magyar Telekom piacán. Az elemző szerint az erőteljes dráguláshoz egy cseh vállalati hír segítette a távközlési papírt.
A cseh versenytárs nagy bejelentései
A másik hír tehát, ami erős spekulációt gerjesztett a Magyar Telekom piacán, a cseh Telefónica társaság február 17-ei értesítője a cég helyzetéről. Ebben a cseh vállalat jó eredményekről és a szlovák piac bővüléséről számolt be, de ennél is fontosabb, hogy jelentős mértékű (10 százalékot megközelítő) sajátrészvény-vásárlást jelentett be (39 cseh koronás részvényenkénti áron, összesen 12,6 milliárd cseh koronáért) és ezen kívül meglepően magas, részvényenkénti 25 koronás osztalékot. A hírre feltépték a Telefónica papírokat és ezzel egy időben elindult a spekuláció arról, hogy a Magyar Telekom is hasonló lépéseket jelenthet be.
Ez ugyan elmaradt és úgy tűnik, hogy a magyar társaság nem is tervez hasonló lépéseket, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a mai gyorsjelentés szerint nem került veszélybe a magas osztalék kifizetése és a térségi piac fejlődését tekintve elképzelhető, hogy a cseh és szlovák piachoz hasonlóan jól veszi majd az idei évet a Magyar Telekom a válság ellenére.
Spekulálás Magyarország büntetéseire
A harmadik és Miró József szerint a legvalószínűbb teória a Magyar Telekom árfolyamának emelkedésére, hogy az IMF a telekomadó visszafizetését kérné a kormánytól. Ebben az esetben az osztalék jelentős lehetne, jóval több, mint a várt 50 forint, az elemző szerint annál akár 50 – 70 forinttal is több. Ez alól a spekuláció alól a cég ma kihúzta a talajt, hiszen 50 forintos osztalékot javasol, ugyanakkor a plusz pénz, amit az államtól kaphatna (vissza) a cég, nyilván pozitívan érintené a mérlegét. Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásban még várhatóan több hasonló döntést is hozhat, miközben az IMF-fel való tárgyalások csúsznak, így akár hosszú távon is érkezhetnek a hasonló piacbefolyásoló hírek.
Az uniós végrehajtó testület korábban azt közölte, hogy ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert az ebből származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék. A kormány 2010 őszén sújtotta átmeneti időre különadókkal a távközlési, a kiskereskedelmi és az energiaszolgáltatókat, a költségvetési hiány csökkentésére fordítva az adóból származó bevételeket. A Bizottság idén márciusban indított jogsértési eljárást a távközlési adó ellen az Engedélyezési Irányelv megsértése miatt. Brüsszel álláspontja szerint ugyanis a magyar válságadóból származó bevétel a szabályokkal ellentétben nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségeihez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós előírásokkal.
Egyértelműen szabotázs okozta a tüzet a hét elején a skarzysko-kamiennai drónalkatrészgyártó üzemben. 
