Magyarországon lakástulajdon vásárlásakor a vevőnek, ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie, de csak abban az esetben, ha az eladott ingatlan Magyarország terültén fekszik. A levonás tehát nem alkalmazható, ha az eladott ingatlan az EU valamely más tagállamában található.
Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mivel álláspontja szerint a fent említett magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal amiatt, hogy a más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól és a hazánkba történő letelepedéstől.
A Európai Bíróság a mai napon meghozott ítéletében megállapította, hogy a vitatott magyar szabályozás ténylegesen visszatarthat külföldi ingatlantulajdonnal rendelkező személyeket a Magyarországon történő letelepedéstől, és ezért korlátozza e személyeknek az Unió területén való mozgását.
Kedvezmény és befizetett illeték
A Bíróság emellett rámutat arra, hogy a vagyonszerzési illeték az ingatlan megszerzésére fordított forrásoknak mindig csak azon részét terheli, amely tekintetében korábban még nem történt illetékfizetés. Az illetékkedvezményben tehát csak azok a források részesülhetnek, amelyek után korábban Magyarországon már megfizették az illetéket.
E körülmények között a Bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozásban közvetlen kapcsolat van a nyújtott illetékkedvezmény és a korábbi illetékteher között. Márpedig egy ilyen, az adóteher és a kedvezmény szimmetriáján alapuló szabályozást alapjaiban borítaná fel annak megengedése, hogy olyan személyek is illetékkedvezményhez jussanak, akik korábban ezt az illetéket még nem fizették meg. A Bíróság mindezek alapján úgy véli, hogy az Unió területén való szabad mozgás korlátozását igazolja azon körülmény, hogy Magyarország a kérdéses illeték kivetésére vonatkozó szabályozási rendszer, végső soron pedig adórendszere koherenciájának megőrzésére törekszik.
Az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában...
Azzal az érveléssel kapcsolatban, amely szerint elképzelhető, hogy egy másik tagállamban lévő lakástulajdon megszerzésekor a vevőnek ezen államban is a Magyarországon megfizetendő illetékhez hasonló illetéket kellett lerónia, a Bíróság hangsúlyozza, hogy az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában a tagállamok az adózás területén bizonyos autonómiával rendelkeznek, és így nem kötelesek saját adórendszerüket a többi tagállam különböző adórendszereihez igazítani különösen annak érdekében, hogy elkerüljék a kettős adóztatást.
Következésképpen a Bíróság mai ítéletében kimondta, hogy a vizsgált magyar szabályozás összhangban van az uniós joggal.
Magyar illeték-ügy: az EB szerint az adózási autonómia a fő szempont
Az Európai Bizottság szerint a magyar illetéktörvény visszatarthatja más uniós állam polgárait attól, hogy hazánkban telepedjenek le - ezt az Európai Bíróság is kimondta. Csakhogy - és ez más ügyeink miatt is fontos lehet - a Bíróság szerint most nem elvárható, hogy alkalmazkodjunk más uniós állam adórendszeréhez, az adózásban érvényesülnie kell a tagállami autonómiának.
Megerősítette Románia negatív kilátású besorolásait az S&P, ami azt jelenti, hogy továbbra is a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó szélén van. 
