Az uniós irányelv szerint a távközlési szektorban működő vállalkozások számára igazgatási díj fizetése írható elő, vagy valamennyi gazdasági ágazatot sújtó adó vethető ki. Az igazgatási díjat csak a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával és a távközlési tevékenység költségeinek finanszírozására használható fel.
Magyarországon 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele, mértéke pedig 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0%, az árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az árbevétel 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5%.
A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az irányelv előírásaival ellentétben – nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (pl. társasági adó) és az igazgatási díjak vethetőek ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem.
Korábban megírtuk, hogy a kormány szerint az ágazati különadó összhangban van az uniós joggal. Oszkó Péter azonban azt mondta a Haza és Haladás Alapítvány költségvetési tanulmányát ismertetve, hogy akár már az idén elmarasztalhatják Magyarországot a még 2010-ben bevezetett ágazati különadó miatt. Ezzel 150-200 milliárd forintos lyuk keletkezne az éves büdzsén, merthogy a jogtalanul beszedett adót vissza kell fizetni. A kormány úgy reagált, hogy a negatív kockázatok teljesülése esetén is tartható a 2,7 százalékos GDP-arányos hiány.
A hírközlési hálózatot érinteni fogja a szerdán bejelentett közműadó is, mely hatálya alá többek között a víz- és csatornavezetékek, a gázvezetékek, a telefonos, kábeltelevíziós vezetékek tartozhatnak. A cégek közül a Főtáv, a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Fővárosi Gázművek, a Budapesti Elektromos Művek, a Mol, a Magyar Telekom és a UPC neve röppent fel lehetséges érintettként.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
