"Elég példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala" - fogalmazta meg javaslatát, amelyet - mint mondta - a kormánypárti képviselőcsoport támogatott. A frakció szerdai ülésén Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gazdasági tárgyú kérdésekről adott tájékoztatást a politikusoknak.
Mégis kell a 98 százalékos adó
A miniszterelnök újságírói kérdésre a Széll Kálmán Terv 2.0 több tervezett intézkedéséről is beszélt. Kifejtette például, támogatja, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó. Az MTI kérdésére úgy fogalmazott: "meghajoltam a frakció érvei előtt; azt mondták, korai azt még kivezetni". "Látok e mögött komoly érveket" – mondta azután, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője még a múlt héten közölte: ragaszkodik a Fidesz a magánszemélyek végkielégítését sújtó 98 százalékos különadó megtartásához, amit a Széll Kálmán Terv 2.0 megszüntetne.
A Fidesz szóvivője akkor arról is beszélt, javasolják a kormánynak, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték és a telekommunikációs adó tervezett mértékét a nehéz helyzetben lévő családok esetében csökkentsék vagy egyáltalán ne vezessék be. A telekommunikációs adóval összefüggésben Orbán Viktor szerdán arról beszélt, a szabályokat a parlament alkotja meg. "Mi irányokat tudunk javasolni, koncepciót terjesztettem elő, felvázoltam a terveket (...), de most még hosszú szakmai egyeztetések és viták következnek" - tette hozzá.
Az a lényeg, hogy nem a zemberek fizetik meg…
|
| Fotó: Fidesz.hu |
A tranzakciós illetéket - annak esetleges szociális alapú differenciálását - firtató felvetésre a kormányfő azt mondta: szóba került, hogy legyenek-e kivételek, de "hagyjuk ezt a kérdést egyelőre nyitva". Azt állította, a lényeg az, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik majd, nem pedig az emberek. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek ezt az illetéket tovább tudják-e hárítani, vagy sem, "számos szabályozás és részletkérdés jön majd még felszínre" – fogalmazott. Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy meg lehet-e akadályozni az áthárítást, azt állította: "a bankadó esetében sikerült".
Azzal kapcsolatban, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy ha egyedül Magyarországon vezetnék be a tranzakciós adót, az nagyon kockázatos lépés lenne, Orbán Viktor úgy vélekedett: ez egy komoly érv, és egy komoly kockázat. "Valóban óvatosan, egyenként és alaposan végig kell vennünk azokat a kiskapukat, amelyeket abban az esetben nyitnak majd meg a bankok és a spekulánsok, ha egyébként csak Magyarország vezeti be a tranzakciós adót" - mondta.
Kormányátalakítás majd kellő időben
Jelezte, egy régi vitát elevenített fel az OTP vezetője, ez az európai miniszterelnökök között is mindig napirendre kerül. A francia elnökválasztás egyik fő kérdése éppen az - magyarázta -, hogy "ők be akarják vezetni ezt a tranzakciós illetéket éppen úgy, mint mi. Ott mind a két jelölt be akarja vezetni függetlenül attól, hogy Európa egésze pedig ezt nem akarja".
Orbán Viktor álláspontja szerint ebben az ügyben sok várakozási időre nincs lehetőség, lépni kell. Összegzése szerint egy európai dilemmáról van szó, nem pedig mindösszesen egy magyar gazdaságpolitikai kérdésről. A kormányátalakítást firtató újságírói kérdésre a miniszterelnök csak annyit válaszolt: "kellő időben".
12 ezer milliárd forintnak felel meg az összeg. 
