A távközlési különadó kapcsán tavaly márciusban indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, ami bármelyik pillanatban az Európai Bíróság elé kerülhet, és még legalább két évbe telhet, míg pont kerül az ügy végére. Minél tovább tart, annál többe kerül, mivel az érintettek elmarasztaló ítélet esetén a kamatot is fizetni kell az adófizetők pénzéből, ami alsó hangon számolva legalább 20 milliárd forintot jelenthet majd. A piaci szereplőkben egyre nagyobb a késztetés, hogy a UPC-hez hasonló adóelkerülő technikákat alkalmazzanak, de konkrét lépéseket a Gazdasag.hu szerint nem tettek még.
|
| Neelie Kroes szerint a telekomadónak buknia kell |
Az Európai Bizottsághoz az előírt határidőre, még tavaly december elején megérkezett a magyar kormány válasza a távközlési különadóra vonatkozó kötelezettségszegési eljárásban kibocsátott véleményre (mint ismert, a Bizottság szerint a különadó nem egyeztethető össze a közösségi joggal). A magyar álláspontot még vizsgálta az elmúlt hetekben a Bizottság. Amennyiben nem tartjuk kielégítőnek a magyarázatot, az Európai Bíróságához fordulunk - tájékoztatta a Gazdaság.hu hírügynökséget Neelie Kroes, a távközlési ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője.
Ezt gyakorlatilag biztosra vehetjük, hiszen a végéhez közeledő eljárás során egyáltalán nem változott a két fél véleménye. A magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy a különadó nem tartozik az engedélyezési irányelv hatálya alá (amely szerint az adó igazgatási díjnak számítana), és nem ellentétes az uniós joggal. Az ágazati különadó célját tekintve nem a távközlési szektor szereplőinek gazdasági tevékenységére, illetve utóbbi feltételeinek befolyásolására irányul, hanem a válság körülményei között az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében teljesítendő átmeneti teher – közölte az ügy kapcsán Tóth József, a külügyi tárca szóvivője.
A bizottság szerint viszont a tavaly októberben bevezetett különadó nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál, ahogy azt a hivatkozásul szolgáló engedélyezési irányelv előírja. Akkor fogadnák el válságadóként a terhet, ha azt minden gazdasági szereplőnek egyidejűleg fizetnie kellene, nem specifikusan a távközlési szektornak - vagy ha az abból befolyó összeget a szektorra költenék.
Súlyos terhet jelenthet a távközlési cégeknek fizetendő kamat
| A Malévtól az állam nem kért, hanem adott pénzt. Ebben az ügyben már döntés született: mindent vissza kell fizetnünk. Részletek >>> |
Ha a bíróság elé kerül az ügy, akkor legkorábban másfél-két éven belül zárulhat le a per az Európai Bíróság tájékoztatása szerint. Elmarasztaló ítélet esetén azonnal orvosolni kell a jogsértést, meg kell változtatni az uniós jogba ütköző szabályozást, ellenkező esetben a bizottság újabb, immáron bírságolási eljárást indíthat. A kártérítést illetően nincs határidő, a jogtalanul kivetett adót befizető cégek a magyar bíróságokhoz fordulhatnak az adó és az esedékes kamatoknak megfelelő összegért. A kamat nagyságára ilyen perekben az eljáró magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata irányadó, és a hatályos szabályok szerint a jegybanki alapkamat alapján állapítják meg, ahogy a most nyáron lezárult áfa per és korábban a részben jogellenesnek nyilvánított regisztrációs adó esetében is. A magyar kormány ezekben az esetekben el akarta kerülni a biztos bukásra ítélt kártérítési pereket, és hozott egy jogszabályt, amellyel központilag szabályozta a visszafizetés folyamatát.
Ilyenkor ugyanannyi kártérítést kellene fizetni, mint a bírósági eljárásban, csak az eljárási költségek nem terhelik az államot. Ha az évi 60 milliárd forintos adóval és 6-7 százalékos alapkamattal számolunk (novemberben 6,5, december végén 7 százalékra emelte az MNB az irányadó rátát), akkor az alsó hangon 20 milliárd forintos kamatterhet jelent 3 év távlatában. A kamat összegéről egyébként újabb jogvita indulhat a cégek és a magyar állam között, mert az érintettek a TCM First tanácsadó cég elemzése szerint joggal vethetik fel, hogy a jegybanki alapkamaton nem tudják finanszírozni magukat, így ez a kamatszint nem jelenti az őket ért vagyoni hátrány jóvátételét. Fordított esetben, ha az adózó hibázik, akkor a jegybanki alapkamat kétszeresét szedi be a költségvetés.
A UPC egy részét megúszta
A legnagyobb befizető a Magyar Telekom 2010-ben 27,7 milliárd forint telekomadót fizetett. Az éves nettó árbevételre kivetett adó tavalyi és idei évre várható összegéről a cég nem kívánt becslést adni. A Telenor tavaly leadott beszámolója szerint 9,88 milliárd forint távközlési különadót fizetett, a 2011-es és a 2012-es tervszámok nem publikusak, a Vodafone pedig nem hozta nyilvánosságra, mennyivel támogatta a magyar költségvetést a különadón keresztül.
A szektor kétségkívül elégedetlen, de nincs olyan információnk, amely szerint valamelyik szolgáltató külföldre, adóparadicsomba, vagy csak egyszerűen kedvezőbb adózási feltételeket kínáló, jelesül különadó mentes országba irányítaná bevételeit. Ilyenre pedig volt már példa az ágazatban még a plusz teher bevezetése előtt, hiszen a UPC Direct 2010 óta Luxemburgból szolgáltat a műholdas vevővel fölszerelt magyar háztartásoknak. A társaság számára – a kábeles hazai működését illetően - így is évi 3,2-3,3 milliárd forint plusz terhet jelent a különadó, mivel nagyságrendi változásra nem számítanak a tavalyi 56 milliárd forintos árbevételhez képest.
A UPC árbevételét 2010-ben mintegy 9 milliárd forinttal csökkentette az a szervezeti változás, amely a szolgáltatását igénybe vevők közül sokaknak a mai napig nem tűnt fel. A társaság ugyanis ekkor apportálta a műholdas üzletágát egy luxemburgi cégbe a cseh, a szlovák a román üzletággal együtt, hogy onnan nyújtsa a továbbiakban a szolgáltatást. Ehhez hasonló lépéssel a távközlési szektor többi szereplőjénél nem találkoztunk eddig, és a cégek tavalyi beszámolójában sem találtunk erre utaló jeleket. Az átszervezés kapcsán jelentkező 9 milliárdos árbevétel csökkenéssel a UPC félmilliárd forint különadót úszott meg csak a különadóban, de az állam számára ennél fontosabb az átszervezés miatt az áfában, társasági és iparűzési adóban jelentkező adókiesés, ami becsléseink szerint több mint 2 milliárd forintra rúghat.
Folytatják a beruházásokat
A telekomcégek elmondásuk szerint még nem halasztottak el egyetlen korábban beindított beruházást sem a telekomadó miatt, de többen úgy vélték, hogy az a beruházási dinamika, ami eddig az ágazatot jellemezte mindenképpen veszélybe kerülhet.
A magyarországi telekommunikációs iparág szereplői ugyanis 2010-ig több mint 500 milliárd forintot fordítottak beruházásaikra, ehhez képest az éves szinten befizetett 61 milliárd forintos különadó nagy érvágást jelent és megállíthatja az iparág fejlesztési lendületét. A Magyar Telekom a kifizetést az elmúlt évben az osztalék terhére tudta megoldani, így folytathatja fejlesztéseit és beruházásait, versenyelőnyének megőrzése érdekében. A Telekom arra törekszik, hogy fejlesztéseivel elősegítse az ország versenyképességének javítását is – közölte a cég kommunikációs igazgatósága.
Az Invitel sem halasztott el beruházásokat a különadó miatt, a korábban elfogadott beruházási tervek szerint halad tovább a társaság, amelynek nem kellett számolni elbocsátásokkal sem a plusz teher kapcsán. A Telenor az ügyben nem kívánt nyilatkozni. A UPC-nél az árbevétel-arányosan beruházásokra fordított teljes összeg valamelyest csökkent ugyan az idei évben, de ez nem érintett egyes konkrét tervezett beruházásokat, és a csökkenés nem köthető kifejezetten, önmagában a különadóhoz, ahogy a vállalatnál lezajlott kisebb mértékű létszámcsökkenés sem.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
