Egy magyar közvélemény-kutatás szerint az emberek 12 százaléka költözne hosszabb vagy rövidebb időre egy másik európai uniós tagállamba. A lakosságot a külföldi tartózkodásra inkább az életszínvonal és a jobb gazdasági/politikai körülmények motiválják, nem annyira a tanulás
Egy magyar közvélemény-kutatás szerint az emberek 12 százaléka költözne hosszabb vagy rövidebb időre egy másik európai uniós tagállamba. Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet hétfőn tájékoztatta felmérésének eredményéről az MTI-t.
Az uniós csatlakozás egyik, a legtöbb válaszadó által említett előnye, hogy szélesebb körben lehet munkát vállalni és tanulni az EU-országokban, mint korábban, mégis az egész társadalomra vetítve viszonylag kevesen tervezik, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 12 százaléka mondta, hogy hosszabb vagy rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költözne. A szociodemográfiai eltérések döntően meghatározóak ezen a téren.
Általánosságban elmondható, hogy a férfiak mobilabbak, ők a nőknél jóval nagyobb, 16 százalékos arányban tervezik, hogy másik országba költöznek (a nők esetében az arány 9 százalék). Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a külföldi tartózkodást tervezők aránya, a legmagasabb a 30 év alattiak körében (32 százalék). Az átlagosnál mobilabbak a 30-39 évesek is (15 százalék).
A felmérés szerint nem feltétlenül emelkedik az "agyelszívás" tendenciája.A legmagasabb arányban (15 százalék) a szakmunkásképzőt végzettek és az érettségizettek tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költöznek, míg a diplomások esetében az arány 11 százalék.
A gazdasági aktivitás is markánsan meghatározza az ilyen terveket. A tanulók minden más csoportnál mobilabbak: 42 százalékuk tervezi, hogy külföldön is szerencsét próbál, de a munkanélküliek körében is magas (24 százalék) azok aránya, akik külföldre mennének. A vagyoni helyzet javulásával párhuzamosan nő azok aránya, akik szándékaik szerint más EU-tagállamba költöznek egy időre.
A közvélemény-kutatást az idén májusban és júniusban végezték, nyolcezer ember megkérdezésével.
Akik azt tervezik, hogy külföldre költöznek, azok jellemzően hosszabb ideig szeretnének ott maradni. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így. További 28 százalék azok aránya, akik 2-3 évig maradnának, 12 százalék csak fél-egy évet töltene egy másik EU-tagállamban, 7 százalék pedig csak néhány hónapra hagyná el Magyarországot.
A más EU-tagállamba költözést tervezőket elsősorban egzisztenciális okok motiválják: a döntésüket meghatározó három legfontosabb ok közé 69 százalékuk válaszolta, hogy külföldön többet tud keresni, míg 64 százalékuk azt, hogy külföldön jobb az életszínvonal. Tízből négyen tartották ennyire fontosnak azt is, hogy Magyarországon rossz a politikai és a gazdasági helyzet. Huszonhét százalék azért (is) menne külföldre, mert úgy érzi, Magyarországon nincs gazdasági javulás. Huszonkét százalék szerint más EU-tagállamokban jók a foglalkoztatási kilátások az olyan emberek számára, mint amilyen ő, míg 20 százalék szerint külföldön jobbak a munkakörülmények.
Mindössze 8 százalék jelölte meg a jobb képzési lehetőségeket, a tanulók közül is csak minden tizedik említette ezt. A nyelvtanulást a diákok 21 százaléka (a teljes lakosság 14 százaléka) hozta fel mint motiváló tényezőt.
Összességében megállapítható, hogy a lakosságot a külföldi tartózkodásra sokkal inkább az életszínvonal és a jobb gazdasági/politikai körülmények motiválják, nem annyira a tanulás.
Akik nem szeretnének egyáltalán külföldre költözni, azokat elsősorban személyes kapcsolataik és otthonosság érzésük, másodsorban vagyontárgyaik kötik Magyarországhoz. A költözést nem tervezők háromnegyede választotta a döntését meghatározó három legfontosabb ok közé azt, hogy itt van a családja, a baráti és ismerősi köre. Ötvennyolc százalékuk mondta, hogy itt van otthon, itt kiismeri magát, míg 51 százalék azt, hogy lakása, háza vagy más magyarországi vagyontárgya miatt nem költözne külföldre.
A válaszadók háromtizedét életkora, egészségi állapota (is) visszatartja a költözéstől, míg 25 százalékukat a nyelvtudás hiánya tántorítja el. Csak ötből egy válaszadó sorolta a legfontosabb három ok közé, hogy nem vonzza a külföldi munka lehetősége.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pályázási folyamatot megkönnyítő, új digitális előszűrő szolgáltatás érhető el októbertől az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatoknak szóló BUPA platformján. A cégek azonban nemcsak a pályázatokhoz, hanem teljes életútjuk során asszisztenciát kaphatnak a digitális felületen.
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
Ha még most vagy csak a hosszabb lélegzetvételű nyaralás előtt, akkor minden bizonnyal minden munkával kapcsolatos témától a falnak mennél. Teljesen érthető módon érzed azt, hogy telítődtél, hiszen már javában az év második felében járunk, és a megfeszített munkatempóból még nem is igazán tudtál alább engedni.
A business mentor nem varázsló, ám mégis rendkívül fontos szerepet játszhat több, a hazai kkv-szektort rendkívüli mértékben érintő konfliktushelyzet kezelésében. Közreműködésével a vállalatok tulajdonosai és vezetői olyan külső támogatást kaphatnak, amely segíti őket a tudatosabb vállalatvezetésben és előmozdítja üzleti és személyes fejlődésüket. A Budapesti Gazdasági Egyetem rendhagyó szakirányú továbbképzéséről annak vezetőjével és egyik hallgatójával beszélgettünk.
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat - közölte a K&H magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) bizalmi indexe első negyedévi eredménye alapján.
Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvének megjelenése kapcsán készült interjúnk második részében beszélgetünk a vállalkozók 90 százalékáról, a magukat halálra hajszoló emberekről, és arról is, mit tanácsol a bölcs varázsló a gonosz sárkány legyőzéséhez.
.jpg)
Egy magyar közvélemény-kutatás szerint az emberek 12 százaléka költözne hosszabb vagy rövidebb időre egy másik európai uniós tagállamba. A lakosságot a külföldi tartózkodásra inkább az életszínvonal és a jobb gazdasági/politikai körülmények motiválják, nem annyira a tanulás .jpg)
.jpg)
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
