Újabb uniós ülésen született döntés az Oroszországba nem szállítható termékek köréről, és nap mint nap érkeznek hírek Oroszországból a büntetésekre válaszként elhatározott tiltásokról. A magyar vállalkozások nagy általánosságban annyit tudnak, hogy elsősorban az ipar részére fontos gépek és más műszaki cikkek bevitele tilos, illetve hogy Oroszország folyamatosan szűkíti az általuk átvett feldolgozott élelmiszerek és nyersanyagok körét. Továbbá, mindenki retteg, hogy mikor határozza el az orosz fél az energiahordozók kivitelének csökkentését.
Félinformációk
„Ennél azonban sokkal összetettebb a helyzet, minden egyes magyar vállalkozó, minden egyes szállítmánya esetében érdemes alaposan utánanézni, hogy mi az érvényben lévő szabályozás, sosem elég csak a néhány mondatos hírekre alapozni” – figyelmeztet Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting exportfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője.
Noha a hírek szerint napi 70 millió forintot bukik Magyarország a szankciókkal, ennek egy része Füzesi szerint alapos elemzés és felkészült exporttanácsadók segítségével megmenthető. A CEC szakembereinek megfigyelése szerint a vállalatok kereskedelmi tevékenykedését megkárosító félreértések alábbi három leggyakoribb kategóriába sorolhatók:
- Konkrét példák a részinformációk fontosságára:
- Türelmi határidők ismeretének hiánya
- Diszkrecionális elbánások, speciális kivételek ismeretének hiánya
- A származtatási elvek ismeretének hiánya
1. A türelmi határidők ismeretének hiánya
Egy magyar cég Krímből importált immár évek óta rendszeresen. Most azonban a szállító hirtelen orosz céggé minősült át, ezért úgy nézett ki, hogy nem lesz képes leszállítani az árut. A magyar vevő kétségbeesésében a CEC-hez fordult, szakemberei pedig találtak megfejtést a problémára: ugyan a 629/2014-es EU rendelet szerint Szevasztopol és Krím viszonylatában tilos az import illetve az export július 14-től, azonban az előző évben már megkötött szerződésekre idén szeptember 23-ig életben van egy türelmi időszak, csupán bejelentési kötelezettség van a vámszervek felé.
2. Speciális kivételek ismeretének hiánya
Noha mindenki úgy tudja, hogy a mezőgazdasági termékek átvételét szinte teljes körűen megtagadja az orosz fél, ez nincs így. Kevesen tudják, hogy még augusztus közepén speciális rendelkezést adtak ki: Oroszország kivette az élelmiszeripari termékek szankciós listájáról a laktózmentes tejet, a fiatal lazacot és pisztrángot, a vetőburgonyát, a hagymát, a hibridkukoricát, a hibridborsót és bizonyos táplálék-kiegészítőket, elsősorban a cukorbetegek érdekeinek védelmére hivatkozva.
Az is kevesek által ismert tény, hogy a bébiételek minden esetben kívül esnek az orosz tiltás alól, legyenek akár halból, marhából, zöldségből, vagy gyümölcsből, még a tiltólistával egyező vámtarifaszám esetén is.
3. A származtatási elvek ismeretének hiánya
Sokan rögtön azzal kalkulálnak, hogy ha Kína, Kazahsztán, vagy Fehéroroszország felől igyekeznek bevinni árut, akkor azt majd trükkösen kínai, kazah, vagy fehérorosz terméknek minősíthetik a vámon, és ezzel belépést nyernek. A köztudatban már a szankciók bevezetése óta keringenek mendemondák arról, hogy minimális adminisztratív ügyeskedéssel bármi bevihető Oroszországba ilyen úton.
Füzesi Attila szerint ezekkel a pletykákkal kapcsolatban érdemes szkeptikusnak lenni, mert a világkereskedelem sokkal szabályozottabb, mint gondolnánk, ezért senki se gondolja, hogy megnyerő kommunikációval bármi elintézhető.
Ráadásul, az írásban megfogalmazott tiltásoknak akár ellent is mondhat a valós gyakorlat: ugyanis sokszor a határon dől el, hogy az aznapi vámtisztek mit hogyan értelmeznek. „Az orosz kereskedelemben a vámosok felelőssége és befolyása magasabb, mint amit Európában megszokhattunk, ezért érdemes a terepen jártas szakemberek segítségét igénybe venni” – mondja a CEC ügyvezetője.
A támadót lelőtték, feltehetően kiskorú volt. 
