A Nabucco "jobban él, mint valaha" - fogalmazott Gerhard Roiss az ORF szerdai késő esti híradójában. Felidézte, hogy az OMV az év elején saját földgázlelőhelyet talált a Fekete-tenger partjai közelében. Ezután Európának "nagyobb szüksége van egy vezetékre, amely ebből a térségből gázt szállít, mint valaha" - mondta.
A Nabucco "az évszázad projektje", amelynek a sorsa nem függ attól, hogy ma hogyan gondolkozik róla a magyar kormányfő - mondta Roiss. Hozzátette: számos vállalat vesz részt a gázvezeték-építésben. A vállalat szóvivője kedden elmondta, hogy az OMV dolgozik a Nabucco egy rövidebb változatán. Roiss az interjúban nem tért ki arra, hogy melyik változatot részesítik előnyben.
"A versenyszférában tevékenykedő vállalatokként természetesen a gazdasági hasznosságot is egyértelműen ki kell, hogy tudjuk mutatni" - fogalmazott Johannes Vetter, az OMV szóvivője. Ezért - mondta - folyamatban van a Nabucco West elnevezésű projektvariáció kidolgozása, amely lényegesen rövidebb, mint az eredeti változat. A Nabucco West a török földgázvállalattal partnerségben a bolgár-török határtól, az osztrák határon át szállítana földgázt az európai piacokra - fejtette ki a szóvivő.
|
| A Nabucco-gázvezeték tervezett útvonala. Forrás: Wikipedia |
|
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Brüsszelben azt mondta, hogy kivonul a Mol a Nabucco nemzetközi gázvezeték -építési beruházásból. A Mol szerdán azt közölte, hogy nem tartja fenntarthatónak a jelenlegi Nabucco projektvállalat további finanszírozását, s ennek megfelelően a projektvállalat 2012-es költségvetését sem hagyta jóvá. |
A román Transgaz vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy a földgázvezeték projekt életképes, és a vállalat a tagja marad. Hasonló szellemben nyilatkozott a beruházáshoz hetedikként csatlakozni akaró német Bayerngas szóvivője is.
A Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) 2004 júniusában jött létre a Nabucco gázvezeték fejlesztése, megépítése és működtetése céljából. A tulajdonosai a Nabucco részvényesei: az osztrák OMV, a Mol, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török Botas és a német RWE.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
