Őszi razzia: húszmilliós bírság fenyegeti a feketézőket

A feltárt munkaügyi szabálytalanságokat akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség.

Az őszi szezonális munkák idején jellemzően megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések, amelyek során a feltárt munkaügyi szabálytalanságokat akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. Ezért fontos áttekinteni a munkáltatók munkaügyi kötelezettségeit és a szezonális foglalkoztatással kapcsolatos lehetőségeket - hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.

"A legtöbb ágazatban a foglalkoztatás legkézenfekvőbb formája a munkaviszonyban történő foglalkoztatás, ami alapesetben napi nyolc, heti negyvenórás munkaidőben történik. Ez azonban a szezonális szektorokban tevékenykedő munkáltatók munkaszervezési lehetőségeit igen jelentősen behatárolja, és rugalmatlanná teszi, éppen ezért az őszi mezőgazdasági munkák megszervezése során a megfelelő foglalkoztatási forma kiválasztása rendszeresen visszatérő problémát okoz a munkáltatóknak. A Munka Törvénykönyve azonban számos foglalkoztatási lehetőséget biztosít a szezonális ágazatokban érintett munkáltatók számára" - mutat rá Máriás Attila.

"Fontos kiemelni, hogy a munkaügyi ellenőrzések csak az ellenérték fejében történő munkavégzésekre terjednek ki, így a kaláka-munkák esetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek nincs ellenőrzési hatásköre. Ugyanakkor, ha egy részletekbe menő bizonyítási eljárás során mégis megállapításra kerül, hogy a munkavállalók ellenérték fejében, írásos munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül végeztek munkát, akár húszmillió forintos bírságot is kiszabhat a hatóság" - fejti ki Máriás Attila, a BDO Forte munkaügyi szaktanácsadója.

A közlemény hangsúlyozza: a Munka Törvénykönyve az idénymunkában történő foglalkoztatás esetében, a pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések tekintetében állapít meg speciális szabályokat. A főszabály szerint a munkavállaló részére – két munkavégzés között – legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, míg a kollektív szerződés legalább 8 óra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő. A Munka Törvénykönyve előírja továbbá, hogy a munkáltató által elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb 4 havi, 16 heti lehet – a kollektív szerződés ettől eltérő munkaidőkeretet is megállapíthat –, s ennek alkalmazása esetén a foglalkoztatónak hat nap munkavégzést követően, egy pihenőnapot kell biztosítania a munkavállaló részére.

Kiválóan alkalmas az eseti jellegű, illetve a kampánymunkák költséghatékony lebonyolítására az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, amely 1997 óta ismert a hazai munkaügyi gyakorlatban - hívjék fel rá a figyelmet.

A szezonális munkák – így például a betakarítás vagy a szüret – idején jelentkező munkaerőhiány enyhítésére jelenthet megoldást a munkaerő-kölcsönzés is, amelynek során a kölcsönbevevőt nem terheli folyamatos foglalkoztatási kötelezettség, illetve a hagyományos munkaviszonnyal együtt járó olyan költségek, mint a betegszabadság, bizonyos esetekben az állásidőre járó munkabér, a szabadságolások, továbbá a felmondási idő költsége.

Durva bukók a magyar cégeknél
15 százalék fizeti a szja kétharmadát
APEH-legek: 3 milliárd bérből és fizetésből
APEH-os kedvezmények: így kell kérni
Vissza a feladónak: így vitathatók a számlák
Felszámolt vagyonok: egyben is elkelhet az egész

Privátbankár