| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
Magyarország megteremtette az egészséges növekedés feltételeit - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjuktúrajelentésének bemutatóján. Az államtitkár szerint az ország versenyképessége szempontjából kiemelt jelentőségű az itt kiépített infrastruktúra és a beszállítói háttér a közép-kelet-európai országok között. Cséfalvaiy Zoltán közös érdeknek nevezte, hogy a Magyarországon működő vállalkozások minél jobb gazdasági környezetet tapasztaljanak.
A jelentés szerint a régiós országok között kissé javult Magyarország megítélése, az előző évi 13. helyről a 10. helyre lépett a 20-as listán, amelyről Sefer Stevan, a DUIHK elnöke azt mondta: "kis előrelépés egy hosszú úton".
Több problémát is látnak
| A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint javultak a gazdasági kilátásaink, de még így is a sereghajtók közé tartozunk. Részletek >> |
Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője elmondta, hogy a felmérésben résztvevő cégek leginkább a magyarországi gazdaságpolitika kiszámíthatóságát hiányolták. A megkérdezett vállalkozások 79 százaléka, vagyis ötből négy volt elégedetlen, vagy nagyon elégedetlen a magyar gazdaságpolitikával.
A felmérés szerint a befektetők Magyarország gazdasági helyzetét valamivel jobbnak ítélik, mint egy évvel korábban, azonban a válaszadók csaknem fele még most is rossznak értékeli a magyarországi gazdasági helyzetet, valamint a kilátásokat. A felmérésben részt vevő cégek közül minden harmadik vállalkozás rosszabb nemzetgazdasági keretekre számít az idén - tette hozzá.
Nem várnak növekedést
Dirk Wölfer szerint a felmérés azt jelzi, hogy a gazdasági aktivitás Magyarországon idén is lesz, ami tükröződik a beruházási tervek és a foglalkoztatási elképzelések visszafogottságában is, a válaszadó cégvezetők nulla körüli gazdasági növekedésre számítanak 2013-ban.
Regionális összehasonlításban Magyarország többnyire csak átlagos eredményeket tud felmutatni az üzleti környezetet jellemző tényezők tekintetében - tette hozzá.
A megkérdezett cégvezetők többsége úgy vélte, hogy az uniós forrásokhoz, illetve a magyar állami támogatásokhoz való hozzáférés továbbra sem felel meg az elvárásoknak, a válaszadók közel kétharmada elégedetlen ezzel.
Az adóterhelés és az adóigazgatás megítélésében sincsenek megelégedve a vállalkozások - fűzte hozzá Sefer Stevan. A német-magyar kamara elnöke hangoztatta: az adórendszert tekintve nem teljesültek a vállalkozásoknak tett korábbi ígéretek.
Fontos a német cégek jelenléte
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy a német befektetők kiemelt szerepet játszanak a magyarországi gazdaságban, az eddig Magyarországra érkezett, összesen 78,5 milliárd euró külföldi működő tőke mintegy negyedét, 20,8 milliárd eurót német vállalkozások ruházták be Magyarországon, a kormányzat folyamatos párbeszédre törekszik a külföldi, köztük a német vállalatokkal.
Az államtitkár szerint a német befektetők 73 százaléka újra Magyarországot választaná befektetése helyszínéül. A vállalatok elégedettek a végbement munkajogi reformmal, amellyel Magyarország régiós összehasonlításban a legjobbnak ítélt országok közé tartozik.
A szaktárca szerint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei konjunktúrajelentésében több mutató tekintetében is jelentősen javult Magyarország megítélése a német befektetők körében. A vállalatvezetők átlagon felülinek értékelik a munkajog rugalmasságát, amely egyértelműen a tavaly nyáron életbe lépett új Munka Törvénykönyvének köszönhető. Szintén kiemelten magas értékelést kapott a hazai infrastruktúra fejlettsége, a munkavállalók képzettsége, termelékenysége, valamint a beszállítói háttér. A német vállalatok elismerően nyilatkoztak a kormány bürokráciacsökkentő intézkedéseiről, valamint az ezzel kapcsolatos párbeszédről, a vállalatok képviselőinek konzultációba való bevonásáról. A német cégek a közigazgatás munkájával elégedettek, ezen a téren Magyarország régiós versenytárainál jobban teljesít.
A tárca leszögezi: a nagy átalakítások után a stabilitás és kiszámíthatóság időszaka következik, amely a két ország partneri viszonyát erősítheti. A nemzetgazdasági miniszter első külföldi útja is Németországba vezet, Varga Mihály kétnapos berlini látogatásán többek között találkozik a legfontosabb gazdasági szervezetek, valamint a magyarországi német befektetők képviselőivel is.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
