Idén november végéig 30 752 céget töröltek a cégbíróságok – ez kétezerrel több, mint a 2010-es egész éves rekord - közölte a Privátbankárral az Opten.
„A várakozásoknak megfelelően továbbra is rendkívül magas a megszűnések száma, a kft.-k kötelező törzstőkeemelésének előírása pedig további cégtörlési hullámot eredményezhet” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
A változó jogszabályi környezet mindig is fontos tényezője volt és lesz a cégstatisztika alakulásának. A tavaly bevezetett kényszertörlés jogintézménye alapján egyre több céget törölnek már most is, de a novemberi 2 812 megszűnéshez vezető eljárások listáját mégsem ez, hanem a felszámolások vezetik csaknem 1 576 esettel, amit a végelszámolások követnek 479-cel.
„Nem vitás, hogy a hatóságok által kezdeményezett kényszertörlések idővel átveszik a vezető szerepet a megszűnéshez vezető okok között, de addig még valószínűleg tanúi lehetünk egy újabb végelszámolási hullámnak is” – mondja az Opten igazgatója.
Tőke csak rövid időre?
Az igazgató szerint ugyanis a ma működő kft.-k közül több mint 180 ezer céget érint az a jogszabályi változás, amely szerint az ilyen kft.-k törzstőkéjét 2016 márciusáig 3 millió forintra kell emelni.
„A cégek 25 százaléka valószínűleg gond nélkül képes lesz a tőkeemelésre, és a tulajdonosok jó eséllyel meg is hozzák a szükséges döntést a költséges átalakulás helyett. A társaságok többsége ugyanakkor vélhetően vagy az átalakulás, vagy a végelszámolás mellett fog dönteni. A hazai gyakorlatot és üzleti morált ismerve biztosra vehető, hogy lesznek olyan cégek is, amelyek csak az átalakulás és a banki igazolás pillanatában fognak rendelkezni a megfelelő jegyzett tőkével, utána pedig már csak a nehezen nyomon követhető házipénztárban lesz meg a megfelelő összeg” – mondja Tóth Tamás.
Nagy számban jöhetnek a végelszámolások
Az érintett kft.-k 75 százaléka ugyanis 10 millió forint alatti árbevétellel működik, illetve jelentős részük kényszervállalkozás, így számukra nyilvánvalóan nehézséget fog okozni a törzstőke felemelése. Az Opten szerint az intézkedés pozitív hatásai közé sorolandó, hogy a cégek egy bizonyos körében a tulajdonosok képesek lennének, de nem akarják majd végrehajtani ezt a változást, hiszen ezzel megemelkedik a tagok felelőssége – és vesztenivalója is – a társaságban.
Tóth Tamás úgy véli, a felelős, de anyagiakban korlátozott cégtulajdonosok feltehetőleg a betéti társasággá alakulás mellett döntenek, a passzívabb vagy a további működést túl kockázatosnak ítélő tagok azonban várhatóan a végelszámolást választják. Nehéz megbecsülni, hogy ez mikor jelenik meg a cégstatisztikában: a végelszámolások növekedése feltehetően már 2014-ben megindul, de inkább 2015-ben érezteti majd hatását a törlések alakulásában.
Még nem nőtt a vállalkozási kedv
Novemberben ismét kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt, így folytatódik a társas vállalkozások számának lassú eróziója.
„Bár a gazdaság az élénkülés jeleit mutatja, a folyamat még biztosan nem olyan kiterjedt, hogy érdemben növelje a vállalkozási kedvet” – mondja az Opten ügyvezetője. Ezt támasztja alá az is, hogy még a növekedési kilátásokat jól jellemző építőiparban sem emelkedik a működő cégek száma.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
