A miniszterelnök-helyettes szerint a lakosságnak jelenleg olyan hátraléka van a közműcégek felé, hogy az már "szociális veszéllyel" fenyeget, ezért a kabinetnek el kell érnie, hogy a növekvő energiaárak lehetőség szerint ne terheljék a lakosságot.
Szólt ugyanakkor arról is, hogy a kormány nemzetstratégiai kérdésként is kezeli például az E.On lehetséges felvásárlását. A válság megmutatta - mondta -, hogy az energiaipari cégek birtoklása végső soron biztonsági kérdés és nem véletlen, hogy a közép-európai országok többsége állami tulajdonban tartotta ezeket a vállalatokat.
Meg kell vizsgálni, nem aggályos-e az E.On államosítása
|
| Fotó: archív |
Navracsics Tibor - a műsorvezető felvetésére - megjegyezte: ahogy a tárgyalófelek esetében mindig, úgy az E.On esetében is "benne van a kalapban", hogy a német tulajdonosok nem adják el érdekeltségüket a magyar államnak.
A miniszter hangsúlyozta, a tranzakció előtt az európai közösségi jogi környezetet is meg kell vizsgálni annak felmérésére, hogy versenyjogi szempontból nem aggályos-e a cég államosítása. Hozzátette továbbá, hogy az Európai Bizottság feltehetően gyanakodni fog a kérdésben, de szerinte ez nem jelent problémát, hiszen a "szerződések őreként" éppen ez a dolga.
Pénz lesz az E.On-ra
Az E.On "visszavételéről" először Orbán Viktor kormányfő beszélt egy hétvégi ifjúsági fesztiválon, a német cég nem kívánta kommentálni, a magyar kormány szándékát. A cég felvásárlására elvileg van fedezet, valószínűleg a Mol-tranzakcióhoz hasonlóan a kormány az MNB-nél elhelyezett betétjeiből finanszírozná az ügyletet - ennek nagy része devizabetét, még az előző IMF-hitelkeretből lehívott és fel nem használt összeg.
Az ENSZ Gyermekalapja szerint az övezetet „ember okozta szárazság” fenyegeti. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
