50 841 vállalkozás szűnt meg 2015-ben Magyarországon, amivel a véget ért esztendő messze lekörözött minden korábbi évet a fekete krónikában. Az eddigi legrosszabb évben, 2014-ben összesen 41 069 vállalkozást töröltek a cégbíróságok, így a korábbi rekordhoz képest csaknem 24 százalékos volt a növekedés. A tavalyi évre valószínűleg úgy fogunk emlékezni, mint az évtized nagytakarítására, amikor az évek óta tartó konszolidációs folyamat legintenzívebb szakaszán sikerült túljutni a hazai cégvilágnak – mondta a negatív rekordról Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
A jogalkotók konszolidációs törekvései leginkább a cégbíróság által indított kényszertörlési eljárások számának alakulásában érhetők tetten. Ezzel a lehetőséggel 2013 tavasza óta él intenzíven a hatóság: a megelőzőleg indított havi néhány száz kényszertörlés 2014 végére havi 4-5 ezerre kúszott fel. A folyamat ezután lecsengett: tavaly a második félévben jellemzően már csak 1500–2500 új eljárást indított a hatóság. A cégtörlések magas száma azonban nem kizárólag technikai hatásoknak köszönhető: hozzájárult a tényleges gazdasági helyzet és az üzleti etikai alacsony szintje is. A jogi kiskapukkal történő visszaélések, az alacsony tőkeellátottság, az ingadozó kereslet és a gyorsan változó gazdasági környezet sem kedvez a hazai cégeknek, bár kétségtelen hogy van némi fejlődés ezeken a területeken is.
Kevesebb, de minőségibb
A szakértő óvatos optimizmusát támasztja alá a pórul járt beszállítók és más hitelezők által indított felszámolási eljárások számának alakulása is. 2014 minden egyes negyedévében több mint négyezer ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság, az új eljárások száma azonban 2015-ben látványosan apadt, s a felszámolási ráta a tavalyi második félévre gyakorlatilag megfeleződött.
A cégbíróság munkája nyomán jóval kevesebb, ugyanakkor jobb likviditású és aktívabb cég várja, hogy 2016-ban lendületbe jöjjön a gazdaság. Ennek feltételei adottak, mert a cégvilág zömét adó kisebb szolgáltató és termelő vállalatok rendkívül érzékenyek a lakossági fogyasztás változásaira és a fogyasztói bizalomra, ami – mint a mögöttünk álló karácsonyi bevásárlási szezon is mutatja – fellendülőben van.
A fellendülés haszonélvezői a kereskedők, a vendéglátás, az idegenforgalom és a többi szolgáltató szektor lehet; ezekben a gazdasági ágakban hagyományosan sok vállalkozás tevékenykedik. Ráadásul éppen ezekben a szektorokban volt a legerősebb a cégbíróság által végrehajtott nagytakarítás, itt csökkent a nemfizetések és a lánctartozások száma, illetve gazdaságtorzító ereje.
Akinek nem jut állami pénz, nem bírja?
Külön figyelmet érdemel az építőipar, ahol a 2013-ban indított nagyberuházások ellenére rendkívül sok vállalkozás szűnt meg az elmúlt években, mert a kisebb társaságok kevésbé részesedtek a központi infrastruktúra-fejlesztések generálta munkákból – mondta az Opten igazgatója. A szektor lakásépítésben és -felújításában érdekelt cégei azonban már abból is hasznot húzhattak, hogy tavaly a lakáspiac bizonyos szegmenseiben jelentős fellendülés volt tapasztalható. Ha az év végén bejelentett új támogatási formák beérnek, ennél is több munka juthat az ágazat kisebb szereplőinek, amelyek 2008, azaz a válság első éve óta ácsingóznak erre.
A vállalkozói kedv megvan
A cégalapítási kedv 2014 eleje óta meglepő stabilitást mutat. Negyedévről negyedévre mintegy 6500 új vállalkozást jegyez be a cégbíróság, az utolsó három hónap azonban mintha ebben is némi pozitív elmozdulást hozott volna. 2015 utolsó negyedévében több mint 7000 új társaságot alapítottak – ez a legmagasabb szám 2014 eleje óta. A cégalapítások száma várhatóan stabilizálódik 2016-ban és következő években.
5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban Csehországban. A magyar adat pénteken válik ismertté. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
