Tavaly óta egyharmadával, az előző negyedévhez képest pedig 11 százalékkal emelkedett az egy negyedéven belül megszűnő cégek száma az építőiparban. A második negyedévben 1771 céget törölt a Cégbíróság, ennyi vállalkozást még soha nem kellett leírnia az ágazatnak.
Ez bizony kevés a kilábaláshoz
„A tavalyi, biztató fellendülés után idén visszaesni látszik az új megrendelések állománya. Az EU-s forrásból támogatott nagy beruházások pedig nem hozták meg a fellendülést a kisebb cégeknek, ehhez inkább az ingatlanpiacnak kellene felvirágoznia” – foglalja össze a konjunkturális helyzetet Tóth Tamás, az adatokat elemző Opten ügyvezetője. Az igazgató szerint a lakáspiac a fővárosban ugyan nagyobb sebességre kapcsolt, és a családi támogatásoknak köszönhetően a kisebb lakások felől ismét kaphat egy erőteljesebb stimulust, de ez összességében kevés ahhoz, hogy a kisebb vállalkozások kilábaljanak az évek óta tartó pangásból.
Némi vigasz
Jó hír ugyanakkor, hogy a megszűnő cégek kiesését érdemben nem fogja megérezni sem a költségvetés, sem az ágazat, mert a többségük tevékenysége a leadott mérlegek szerint minimális volt. Még mindig sok, de egyre kisebb közöttük azok aránya, amelyek adótartozást vagy adósságot hátrahagyva felszámolás után szűnnek meg. A felszámolással megszűnő építőipari társaságok száma a második negyedévben 774 volt, ez „csak” 44 százaléka az összes törlésnek, holott ez a mutató két évvel korábban még 77 százalék volt. A most megszűnő cégeket leginkább a hatóság vezeti ki a piacról kényszertörléssel, amiért nem lelhetők fel, vagy nem tesznek eleget elemi adminisztratív kötelezettségeiknek sem.
Kevesebb a felszámolás
„Ugyancsak az ágazat tisztulását mutatja az a tény, hogy a frissen közzétett felszámolások száma is folyamatosan csökken tavalyi év eleje óta” – teszi hozzá az igazgató. 2014 első negyedévében 719 társasággal szemben indult felszámolás, a mögöttünk álló utolsó negyedévben viszont csak 318 jutott erre a sorsra, a csökkenés tehát 5 negyedév alatt 55 százalékos, és a trendvonal is ereszkedő maradt.
„Ezek a számok olyan mértékben maradnak el a válság során tapasztalt, nem ritkán 900 felszámolást is meghaladó negyedéves mutatóktól, hogy immár nyugodtan lehet áttörésről beszélni. Az egykor legendásan rossz hírű, lánctartozásokkal átszőtt ágazat egészen biztosan túljutott a legsötétebb napokon” – kommentálja az eredményt az Opten igazgatója.
Forrongó piac
Az építőipar jövőbeni tevékenységét nagyban befolyásolják az ingatlanpiac kilátásai. Ugyan regionálisan komoly eltérések tapasztalhatók, de a Budapesten és néhány kiemelt városban már forrong az ingatlanpiaci hangulat. A kereslet egyes lakástípusok iránt komolyan megemelkedett, a kínálati oldal pedig nem tudja követni az igényeket.
Ennek következtében az ingatlanárak és albérletárak komoly emelkedésnek indultak. A növekvő árak normál esetben generálják az épületépítési és felújítási a projekteket, a jelenlegi helyzet azonban távolról sem nevezhető stabilnak.
A befektetők az alacsony jegybanki alapkamatok és az értékpapírokba vetett bizalom csökkenése miatt tömegesen fordulnak az ingatlanpiac felé.
”A befektetői étvágy fokozódására a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is ráerősít. Ez azonban azt is jelenti, hogy sok a külső hatás az ingatlanpiac élénkülése mögött, egyes kategóriákban túl meredek az emelkedés, és nincs rá garancia, hogy nem újabb ingatlanpiaci buborék van kialakulóban” – mondja az Opten igazgatója.
Szociális feszültségek
A helyzet szociális szempontból is rendkívül kényes kérdéseket vet fel. A befektetők térnyerésével finanszírozási okokból sokan szorulnak ki lakásukból külsőbb, vagy agglomerációs területekre. Budapest és környékének infrastruktúrája pedig nincs felkészülve erre a tömeges dezurbanizációra. Mivel sem az iskolákat, sem az óvodákat, sem a munkahelyeket nem lehet csak úgy elköltöztetni, a tömeg- és közúti közlekedési rendszer korlátozott kapacitása élhetetlenné tehet egyes elővárosi övezeteket.
Mindezek következtében a felhevült ingatlanpiac már rövidtávon is a szociális feszültségek kiélesedéséhez vezethet. Igazi megoldást a kiszámíthatóság jelentene, amelyet viszont csak a stabil hitelpiaci kínálat és az épületépítési projektek egészséges szintű növekedése tenne lehetővé. A piaci folyamatok mellett azonban szükségesek a piaci igényeket kiszolgáló, központi infrastruktúra-fejlesztések is. Ám ezen tényezők szinkronizált, együttes fejlesztésétől még sajnos messze vagyunk - jegyzi meg a szakember.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
