Szellemi leépülés: aki hasban nagy, az agyban kicsi?

Magspintomográfos felvételek bizonyították, hogy a túlsúlyos emberek agya feltűnően kicsi, és valószínűleg emiatt nagyobb az esélyük a kor előrehaaldtával a szellemi leépülésre is.

A világ számos klinikáján vizsgálták meg magspintomográfban a jelentkezőket, mérték meg agyukat, és hasonlították össze testsúlyukkal. Az eredmények mindenütt ugyanúgy alakultak. Minél többet nyom egy ember, annál könnyebb az agya. A túlsúlyosak agyának bizonyos kulcsterületei a karcsúbb egyénekéhez képest négy százalékkal kisebbnek bizonyultak, a kórosan elhízottak esetében pedig kétszer ekkora volt a méretcsökkenés - írta a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. Különösen a tervezésért felelős homloklebeny érintett, azonban a halántéklebeny és hippokampusz részei is zsugorodtak.

Az agy mérete a korral csökken, ez normális; ám a folyamat sokkal korábban és gyorsabban bekövetkezik a testesebbeknél. A túlsúlyos egyének agya nyolc évvel, a kórosan elhízottaké tizenhat évvel nézett ki öregebbnek, mint a normál testsúlyúaké.
   

A túlsúly káros hatásait mozgással ugyanakkor ki lehet védeni. Aki mozog, agyát olyan fehérjékkel látja el, amelyek védik az idegszövetet, a hippokampuszban pedig még új idegsejteket is létrehoznak. Tehát kevéske rendszeres mozgás testalkattól függetlenül megelőzi, hogy agyunk idő előtt elbomoljon.

A felfedezés biológiai magyarázattal szolgál arra a jelenségre, amely már a pszichológusoknak is feltűnt: a kövérek, különösen koruk előrehaladtával, észrevehetően rosszabbul teljesítenek az emlékezetet és gondolkodást próbára tevő feladatokban, mint átlagos testsúlyú kortársaik.
   
A túlsúly azonban nem csak a szellemi teljesítőképességet csökkenti, hanem nyilván fogékonyabbá is teszi az agyat a betegségek iránt. Az idegszövet eltűnésével együtt ugyanis a kognitív tartalékok is fogynak. Ezáltal sokkal inkább nő annak a kockázata, hogy valaki az Alzheimer-kór vagy más agybetegség áldozatává váljon.
   
Az okokat egyelőre homály fedi. Az is lehetséges, hogy előbb csökken az agyméret, és csak ezután alakul ki a túlsúly - például, ha épp az evésért és az anyagcseréért felelős területek vesznek el először. Több érv szól azonban a fordított sorrend mellett. Erre utalnak a túlsúlyosak szervezetében lejátszódó biokémiai folyamatok is. Ezek az emberek ugyanis hajlamosak a magas vérnyomásra és vércukorszintre, amelyek károsítják az ereket, és ezért romlik az agy vérellátása. Az is elképzelhető, hogy idegsejteket közvetlenül károsító anyagok keletkeznek az érintetteknél. 
   
Rák és mobil: nem sokat érnek a kutatások?
A zaj akkor is bajt okozhat ha nem ébredünk föl
Gyerekeink megélik a 100 évet

MTI