A kormany.hu-n található tervezetet a konzultációsorozat állomásain személyesen, vagy e-mailben lehet véleményezni. A javaslatokat a Nemzeti Innovációs Hivatal a strategia@nih.gov.hu e-mail címen várja, december 4-ig. A négy vidéki és egy budapesti helyszínen tartott konzultációk során a K+F különböző szakterületeire fókuszáló pódiumbeszélgetésekre is sor kerül.

A most vitára bocsátott, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányításával elkészített Nemzeti Innovációs Stratégia alapvető célkitűzése, hogy Magyarországon a K+F-be történő beruházások megerősödjenek, és ennek eredményeként gazdaságunk dinamizálódjon, versenyképességünk növekedjen - áll a közleményben.

A stratégiatervezet célként fogalmazza meg, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8%-ára növekedjenek az évtized végére. Emellett olyan környezet megteremtését támogatja, amelyben a K+F-fel foglalkozó közintézmények, vállalatok és innovatív vállalkozások egyaránt fejlődni tudnak.

A stratégiatervezet a tudás előállítására és felhasználására koncentrál, egyszerre próbálja helyzetbe hozni a teljes vállalati szektort - áll a közleményben.

A cél, hogy 2020-ra Magyarországon 30 nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, 30 új globális nagyvállalati kutatás-fejlesztési központ telepedjen le, 30 hazai technológia-igényes középvállalat jelenjen meg domináns pozícióval a kelet-közép-európai térségben, továbbá 300 kutatás-fejlesztésre támaszkodó, gyors növekedésre képes kisvállalat lépjen ki sikerrel a nemzetközi piacra.

Cséfalvay Zoltán, parlamenti és stratégiai államtitkár

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal a konzultáció során beérkezett észrevételeket értékeli, a szakmailag előremutató javaslatok a végleges stratégiába beépítésre kerülnek - írják a közleményben.

Magyarországnak szüksége is van egy jó K+F stratégiára: az Európai Bizottság októberi jelentése szerint ugyanis Magyarországon alacsony az innováció szintje, sok szolgáltatási területen gyenge a versenyhelyzet, a közigazgatás hatékonysága pedig alacsony.

Ugyanakkor októberben egy jelentős sikert is el tudott érni Magyarország. Az uniós tagállamok versenyképességi tanácsa úgy döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti EU-költségvetési időszakban a kutatást és fejlesztést ösztönző, Horizon 2020 elnevezésű keretprogramban fizetéskiegészítés is adható uniós forrásból, fejenként évente nyolcezer euró értékben.

Ezzel megtörtént az első lépés a magyar kutatók a nyugat-európaitól jelentősen elmaradó bérszínvonalának növeléséhez - közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. A jelenleg futó hétéves ciklussal szemben, amelynek keretösszege 53 milliárd euró, a Horizon 81 milliárd euróból gazdálkodhat majd.