A szorongás és stressz közben termelődött verejték szagára az emberi agy az együttérzéssel kapcsolatba hozható területei lépnek működésbe
A mintákat 49 hallgatótól szerezték be, akik záróvizsgáikra vártak, majd a mintavételt megismételték a vizsgák után is.
A diáktársak nem tudták, hogy melyik minták származtak a vizsgadrukkos, illetve a már nyugodt hallgatóktól. Szaguk alapján sem találtak eltérést, legalábbis nem tudták egymástól megkülönböztetni a más-más időpontban beszerzett párnácskákat.
A funkcionális mágneses rezonanciás felvétel (fMRI) azonban - amely működés közben, valós időben jelzi, hogy az agy mely területe aktívabb és melyik kevésbé - határozott különbséget jelzett a kétféle szagra adott agyi válaszokban.
A szorongást jelző molekulák észlelése után a diáktársaknak azok az agyterületei váltak aktívvá, amelyek a szociális és érzelmi folyamatokban vesznek részt, valamint több olyan terület, amelyről úgy tudni, az empátiával állnak összefüggésben.
A nyugalmi állapotban nyert minták esetében nem kapcsoltak be az "együtt érző" központok.
Természetgyógyászat: bizonyíték vagy ígéret?
Ha leszokik a dohányzásról, öngyilkos lesz
Nem kell félni a génmódosítástól
MTI
Már biztonságosan megérkeztek Törökországnba. 
