Az új jogi szabályozás nyomán 2012 augusztusától a cégbíróságok elrendelhetik a cégek kényszertörlését a cégnyilvántartásból. A feketelista.hu adatai szerint az idei év első negyedévének végéig összesített adatok szerint a cégbíróságok 4119 céggel szemben éltek a kényszertörlés eszközével
Mikor törölnek egy céget?
A kényszertörlés intézményét vélhetően azért hozta létre a jogalkotó, hogy csökkentse a költséges felszámolási eljárásba forduló végelszámolási eljárások számát. A cégbíróság ugyanis négy esetben rendeli el a kényszertörlési eljárást:
- ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és határidőn belül nem terjesztett elő törlése iránt szabályszerű kérelmet;
- ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye;
- ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja;
- ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.
A kényszertörlési eljárás kezdetén a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek a céggel szemben követelése van, illetve tudomása arról, hogy a cég ellen bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. A felhívás szerint azt is be kell jelenteni, ha a cég tulajdonában lévő eszköz, vagyontárgy van más birtokában, illetve javára bejegyezve.
A kérdés: van elég pénze a cégnek a követelésekre?
Az eljárás tehát gyakorlatilag vagy felszámolási eljárás megindításával, vagy a cégbíróság által elrendelt kényszertörléssel ér véget: amennyiben a céggel szemben követelést jelentettek be, és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona fedezi a felszámolás várható költségeit, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását. Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona nem fellelhető vagy előreláthatóan nem fedezi a felszámolás várható költségeit, és a céggel szembeni követelés bejelentésére nem került sor, akkor a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből - írja a feketelista.hu.
A törlés után még 90 napig aggódhat a mulasztó cégvezető
A kényszertörlési eljárás során a célba vett cég vezetése nem hozhat a cég működtetésére vagy átalakulására vonatkozó döntést. Felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. Az eljárás jogerős lezárását követő 90 napon belül a ki nem elégített követelés erejéig ugyanis a hitelező keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, kik azok a személyek, akik a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában vezető beosztásukban előidézték a fizetésképtelenség kialakulását.
Vezető tisztségviselőnek az a személy számít, aki a cég döntéseinek meghozatalában befolyást gyakorolt. A hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ám meg nem térült követelései kiegyenlítésére. A feketelista.hu összeállítása szerint tehát a felelőtlen gazdálkodás elől tehát nem jelent menekülési pályát a kényszertörlés.
Pest megye vezet - nem mindig a nagyvárosokban a legtöbb a cégtörlés
A feketelista.hu szerkesztői összeállítást készítettek az ország megyéinek és városainak kényszertörlés alá került cégeiről. Ebből a statisztikából kiderül, hogy Pest megye gazdasági súlyánál is jóval nagyobb mértékben érintett. Az összes kényszertörlés csaknem 50 százaléka – szám szerint 1929 – e megyére jut. Ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy (az iparűzési adó okozta székhelyváltoztatások miatt) az országos aránya Pest megyében kiugróan magas a társas vállalkozásoknak és az itt bejegyzett cégek túlnyomó része a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozik, s a kényszertörlés retorziója döntően ezeket a cégcsoportokat érinti.
Az elmúlt nyolc hónap alatt (amióta ezeket az adatokat közzéteszik a cégbíróságok) két megyében haladta meg a háromszázat a kényszertörölt cégek száma; Borsod-Abaúj-Zemplénben 328, Fejér megyében pedig 303 társaság neve tűnt így el a cégjegyzékből.
A feketelista.hu adatai szerint több kisebb településen nagyobb számban kerül sor kényszertörlésre, mint a náluk jóval nagyobb gazdasági súllyal rendelkező nagyvárosokban.
Kényszertörlések területi alakulása2013 március 31-ig | ||||||
Terület | db |
arány | ||||
Főváros | 354 | 7,7% | ||||
B.-A.-Z. m. | 328 | 7,1% | ||||
Bács-Kiskun m. | 47 | 1,0% | ||||
Baranya m. | 201 | 4,4% | ||||
Békés m. | 12 | 0,3% | ||||
Csongrád m. | 72 | 1,6% | ||||
Fejér m. | 303 | 6,6% | ||||
Győr-Moson-Sopron m. | 67 | 1,5% | ||||
Hajdú-Bihar m. | 292 | 6,4% | ||||
Heves m. | 81 | 1,8% | ||||
Jász-Nagykun-Szolnok m. | 109 | 2,4% | ||||
Komárom-Esztergom m. | 76 | 1,7% | ||||
Nógrád m. | 34 | 0,7% | ||||
Pest m. | 1929 | 42,0% | ||||
Somogy m. | 202 | 4,4% | ||||
Sz.-Sz.-B. m. | 52 | 1,1% | ||||
Tolna m. | 95 | 2,1% | ||||
Vas m. | 94 | 2,0% | ||||
Veszprém m. | 126 | 2,7% | ||||
Zala m. | 123 | 2,7% | ||||
Települések | ||||||
Debrecen | 156 | |||||
Érd | 116 | |||||
Miskolc | 116 | |||||
Székesfehérvár | 110 | |||||
Dunakeszi | 82 | |||||
Szigetszentmiklós | 76 | |||||
Pécs | 63 | |||||
Vác | 60 | |||||
Gödöllő | 52 | |||||
Fót | 49 | |||||
Dunaújváros | 49 | |||||
Szombathely | 48 |