Még a digitalizáció által leginkább érintett réteg sem ismeri pontosan annak előnyeit, sőt, nem is igazán érdeklődik az új technológiai lehetőségek iránt - nem lesz újabb "ipari forradalom"? Még a digitalizáció által leginkább érintett réteg sem ismeri pontosan annak előnyeit, sőt, nem is igazán érdeklődik az új technológiai lehetőségek iránt, főleg ha azokért fizetni is kell – derül ki a KPMG a tévézés jövőjéről készített hazai felméréséből. A digitális szolgáltatások elterjedésének fő akadálya alapvetően nem a fizetőképes kereslet hiánya, hanem az érdektelenség, mivel a hazai nézők az audiovizuális tartalmak fogyasztásával töltött rengeteg órát főként passzívan tervezik eltölteni.
A KPMG a digitalizáció hatásainak felmérésére közel 300, a technológiai újításokra leginkább fogékony, 20-50 év közötti diplomás, Budapesten és környékén élő fogyasztót kérdezett meg médiahasználati szokásaikról. Az eredmények a vártnál is nagyobb mértékben igazolták azt a várakozást, hogy nagyon kicsi az a tudatos nézői bázis, aki él majd a technológia adta lehetőségekkel.
A televíziós piac jelenét és jövőjét áthatja egy új jelenség, a digitalizáció, amely a szektor egyetlen szereplőjét sem hagyja érintetlenül. A szolgáltatók új piaci lehetőségeket látnak benne, de vajon mit gondolnak minderről a magyar fogyasztók, akik egyébként az átlagos tévénézéssel töltött idő tekintetében az élbolyba emelik hazánkat az európai országok között (átlagosan több mint 4 óra tévénézési idő naponta). Valós-e az e tekintetben nekik tulajdonított mindenhatóság?
A „sok fogyasztó maga szeretné eldönteni, hogy mit, mikor és hol akar nézni” vagy a „fogyasztó élni fog a döntés lehetőségével” és az ehhez hasonló kijelentések naponta jelennek meg a digitalizációval kapcsolatos kommunikációban. Vajon tényleg alapvetően megváltozik a TV és a néző kapcsolata, és tényleg nagy sebességgel alakulnak át a fogyasztói preferenciák? Át tudjuk-e – de legfőképpen át akarjuk-e – alakítani mi, magyar nézők a hazai médiapiacot?
Nestor Andrea, a KPMG üzleti tanácsadásának szenior menedzsere elmondta, hogy a megkérdezettek több mint 30 százalékának még arról sem volt fogalma, hogy analóg, vagy HD-vételre alkalmas készüléke van-e otthon. Az tehát, hogy egyre többen vesznek nagyképernyős, plazma és LCD-tévéket, sokkal inkább a készülékgyártók és forgalmazók marketingakcióinak köszönhetőek, semmint a nagy felbontású tartalmak iránti vágynak.
A felmérés alapján a digitalizáció által megcélzott réteg kevesebbet tévézik az átlagnál, maximum néhány műsort követ rendszeresen, és azokat sem veszi fel előre. A digitális csomaggal rendelkezők sem néznek több televíziót, és egyáltalán nem jellemző, hogy nagyobb igényük lenne az interaktivitásra.
A digitális technológia legnyilvánvalóbb előnye a műsorelosztási kapacitások növekedése. A több csatorna lehetőségét a fókuszcsoport negyede tartotta fontosnak, ugyanakkor a felmérés szerint csak 2-5 csatornát követ rendszeresen. Ennél nagyobb arányban tartották jó dolognak a megkérdezettek azt a lehetőséget, hogy csak az általuk választott csatornákért fizessenek. Ha ez a lehetőség viszont csak felárért elérhető, akkor már jelentősen kevesebbeket érdekel.
Nestor Andrea rámutatott, hogy a „time shifting” funkció (időeltolásos felvételi lehetőség) széles körű használatához is sokkal tudatosabb és aktívabb tévénézői körre lenne szükség. A jelenlegi preferenciák vizsgálata azt bizonyítja, hogy a magyarok alapvetően „hátradőlő” tévézők, akik az éppen aktuális csatornakínálaton lineárisan vetített adások között szörfölve választanak, vagy a kedvenc csatornájukat nézik, bármilyen műsor is legyen azon. A reklámok „áttekerésére” sem valószínű, hogy tömegesen használni fogják a „time-shifting-et”, mivel a magyar tévénézők sokkal kevésbé reklámkerülők, mint nyugat-európai társaik.
A Video on Demand (vagy Videotéka) viszont népszerűbb funkció lehet a jövőben, bár erről sem mondható el, hogy radikálisan megváltoztatná a fogyasztási szokásokat, hiszen az átlagos tévénéző havi néhány filmnél többet biztosan nem fog letölteni, és azokért sem akar sokat fizetni. A KPMG szerint a hazai audiovizuális tartalomfogyasztásnak csak maximum 10 százaléka lehet hosszabb távon nem lineáris.
A KPMG szakértői nem számítanak arra, hogy a digitalizáció hatására a néző és a televízió kapcsolata alapvetően megváltozik, annak ellenére, hogy a néző elméletben rendelkezik azzal az erővel, amely a műsorszolgáltatókat és műsorterjesztőket befolyásolni tudná, de ezzel az erejükkel a nézők – a műsorszolgáltatók programigazgatóinak nagy örömére – még nagyon hosszú ideig nem fognak élni.
A tévézés jövőjével kapcsolatosan Nestor Andrea úgy véli: „El lehet tenni a fegyvereket, mert távolról sem fenyeget médiaforradalom, nagyon kicsi az a tudatos nézői bázis, aki él majd a technológia adta lehetőségekkel, és ez a szolgáltatók üzleti modelljével kapcsolatosan mindenképpen elgondolkodtató”.
NHH: lemaradásban a digitális tv
Végre mi is rájöttünk, mire jó az internet
Még mindig ingyen fogható HD-ben az m1 és az m2
Lemarad a két nagy kereskedelmi tévé a digitális platformról?
MTV: az ár kétszereséért jut az új technikához?
A KPMG a digitalizáció hatásainak felmérésére közel 300, a technológiai újításokra leginkább fogékony, 20-50 év közötti diplomás, Budapesten és környékén élő fogyasztót kérdezett meg médiahasználati szokásaikról. Az eredmények a vártnál is nagyobb mértékben igazolták azt a várakozást, hogy nagyon kicsi az a tudatos nézői bázis, aki él majd a technológia adta lehetőségekkel.
A televíziós piac jelenét és jövőjét áthatja egy új jelenség, a digitalizáció, amely a szektor egyetlen szereplőjét sem hagyja érintetlenül. A szolgáltatók új piaci lehetőségeket látnak benne, de vajon mit gondolnak minderről a magyar fogyasztók, akik egyébként az átlagos tévénézéssel töltött idő tekintetében az élbolyba emelik hazánkat az európai országok között (átlagosan több mint 4 óra tévénézési idő naponta). Valós-e az e tekintetben nekik tulajdonított mindenhatóság?
A „sok fogyasztó maga szeretné eldönteni, hogy mit, mikor és hol akar nézni” vagy a „fogyasztó élni fog a döntés lehetőségével” és az ehhez hasonló kijelentések naponta jelennek meg a digitalizációval kapcsolatos kommunikációban. Vajon tényleg alapvetően megváltozik a TV és a néző kapcsolata, és tényleg nagy sebességgel alakulnak át a fogyasztói preferenciák? Át tudjuk-e – de legfőképpen át akarjuk-e – alakítani mi, magyar nézők a hazai médiapiacot?
Nestor Andrea, a KPMG üzleti tanácsadásának szenior menedzsere elmondta, hogy a megkérdezettek több mint 30 százalékának még arról sem volt fogalma, hogy analóg, vagy HD-vételre alkalmas készüléke van-e otthon. Az tehát, hogy egyre többen vesznek nagyképernyős, plazma és LCD-tévéket, sokkal inkább a készülékgyártók és forgalmazók marketingakcióinak köszönhetőek, semmint a nagy felbontású tartalmak iránti vágynak.
A felmérés alapján a digitalizáció által megcélzott réteg kevesebbet tévézik az átlagnál, maximum néhány műsort követ rendszeresen, és azokat sem veszi fel előre. A digitális csomaggal rendelkezők sem néznek több televíziót, és egyáltalán nem jellemző, hogy nagyobb igényük lenne az interaktivitásra.
A digitális technológia legnyilvánvalóbb előnye a műsorelosztási kapacitások növekedése. A több csatorna lehetőségét a fókuszcsoport negyede tartotta fontosnak, ugyanakkor a felmérés szerint csak 2-5 csatornát követ rendszeresen. Ennél nagyobb arányban tartották jó dolognak a megkérdezettek azt a lehetőséget, hogy csak az általuk választott csatornákért fizessenek. Ha ez a lehetőség viszont csak felárért elérhető, akkor már jelentősen kevesebbeket érdekel.
| Digitális kisszótár • Time shifting: a time shifting funkció biztosítja a nézett műsor megállításának és visszapörgetésének lehetőségét. • VoD: a Video on Demand (VoD) rendszerek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kívánság szerint kiválasszanak és megnézzenek/meghallgassanak egy videó vagy audió tartalmat. A VoD rendszerek vagy tartalmat sugároznak át a set-top box-on, amiket valós időben lehet megnézni, vagy letöltik azt egy számítógépre, digitális videó felvevőre, vagy hordozható média lejátszóra, és így bármikor meg lehet nézni. • Lineáris adás: a lineáris adás a programstruktúra szerinti televízióadást jelenti, ez a hagyományos televíziózás jellemzője. |
A Video on Demand (vagy Videotéka) viszont népszerűbb funkció lehet a jövőben, bár erről sem mondható el, hogy radikálisan megváltoztatná a fogyasztási szokásokat, hiszen az átlagos tévénéző havi néhány filmnél többet biztosan nem fog letölteni, és azokért sem akar sokat fizetni. A KPMG szerint a hazai audiovizuális tartalomfogyasztásnak csak maximum 10 százaléka lehet hosszabb távon nem lineáris.
A KPMG szakértői nem számítanak arra, hogy a digitalizáció hatására a néző és a televízió kapcsolata alapvetően megváltozik, annak ellenére, hogy a néző elméletben rendelkezik azzal az erővel, amely a műsorszolgáltatókat és műsorterjesztőket befolyásolni tudná, de ezzel az erejükkel a nézők – a műsorszolgáltatók programigazgatóinak nagy örömére – még nagyon hosszú ideig nem fognak élni.
A tévézés jövőjével kapcsolatosan Nestor Andrea úgy véli: „El lehet tenni a fegyvereket, mert távolról sem fenyeget médiaforradalom, nagyon kicsi az a tudatos nézői bázis, aki él majd a technológia adta lehetőségekkel, és ez a szolgáltatók üzleti modelljével kapcsolatosan mindenképpen elgondolkodtató”.
NHH: lemaradásban a digitális tv
Végre mi is rájöttünk, mire jó az internet
Még mindig ingyen fogható HD-ben az m1 és az m2
Lemarad a két nagy kereskedelmi tévé a digitális platformról?
MTV: az ár kétszereséért jut az új technikához?
Privátbankár
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
