A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Magyar Éremkibocsátó Kft. tisztességtelen magatartást tanúsított, mert hamisan keltette a hivatalosság látszatát, és valótlanul állította reklámjaiban, hogy ingyenesen biztosítja az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kibocsátott - közölte a hivatal a Privátbankárral.

A GVH szerint a Magyar Éremkibocsátó Kft.

• valótlanul sugallta 2014 áprilisától, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, és a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette. Így például televíziós reklámjai teljes mértékben eltértek a kereskedelmi reklámok képi és hangzásvilágától; e reklámfilmekkel a hivatalos közlemények hangulatát tükrözte, direkt marketing küldeményeit, tévéreklámjait fontos információ/tájékoztatás felirattal tette közzé, a hivatalos eljárásokban alkalmazott ügyszámokra hasonlító számozást alkalmazott, direkt marketing küldeményeit a hivatalos iratok kezelésekor alkalmazott, stilizált mintával csomagolta, amely a belső tartalom felbontás nélküli olvashatatlanságát hivatott szolgálni;
• Megtévesztette a fogyasztókat az emlékérem ingyenességét tekintve 2015 februárja és áprilisa között. Egy termék ingyenesként történő reklámozása ugyanis kizárólag az áru birtokbavételével összefüggő elengedhetetlen költségek felszámítását teszi lehetővé, azonban a vállalkozás olyan költségeket is felszámított csomagolási és postaköltségként (pl. kesztyűs kézzel történő csomagolás, 6 db-os éremtartó mappa, buborékos boríték), amelyek nem tekinthetők az emlékérem birtokbavételénél elengedhetetlennek
• Nem nyújtott tájékoztatást 2011 márciusa és 2016 júliusa között arról, hogy minden terméknél külön-külön számítja fel a csomagolási és a postaköltséget, ha a fogyasztó egyszerre több terméket rendel.

A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy

• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat intenzív volt és hosszabb ideig tartott, így a fogyasztói érdeksérelem kiterjedtnek tekinthető;
• a kampányüzenetek a fogyasztók széles körét érték el, így a jogsértés potenciális hatása jelentősnek tekinthető;
• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat erőteljesnek minősül az 1956-os érem esetében, mert az ingyenesség ígérete egyértelműen eljutott a fogyasztókhoz;
• a vállalkozás a jogsértésekkel jelentős gazdasági előnyhöz jutott.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a vállalkozás

• az 1956-os emlékérem és a csomagolási és postaköltségek kapcsán visszafizette a fogyasztóknak okozott kárt;
• módosította gyakorlatát;
• kikérte az Önszabályozó Reklámtestület véleményét reklámkampányáról - jegyzi meg a GVH közleménye.