.jpg)
Leáldozhat az ingyenesség kultúrájának az interneten: egyre több kiadóvállalatnál tervezik az online szolgáltatások fizetőssé alakítását Leáldozhat az ingyenesség kultúrájának az interneten, írták pénteken német lapok annak kapcsán, hogy egyre több kiadóvállalatnál tervezik az online szolgáltatások fizetőssé alakítását.
A világ legrégibb vasárnapi lapja, a brit Observer lehet a sajtó válságának első igazán nagynevű áldozata. A lapnál a napokban közölték, hogy a vészesen csökkenő példányszám és bevételek miatt hamarosan be kell zárni a szerkesztőséget. Az Observer lehet az első, "és ha a kiadókon múlik, az utolsó áldozat" - írta a Die Welt. "Stratégiaváltás van kibontakozóban, ami meghatározó lehet az újságírás jövője szempontjából".
A nyomtatott újságok eladott példányszáma folyamatos csökken. Az Egyesült Államokban és Németországban a kilencvenes évek vége óta átlagosan 20 százalékos visszaesést regisztráltak. Az olvasók tömegesen tértek át az aktuálisabb, és a képgalériák, videók révén dúsabb, gazdagabb online tartalom fogyasztására. A hozzáférés ingyenességére és a reklámbevételekre alapozó üzleti modell azonban tíz év alatt nem vált be - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Az ingyenes online nem ellensúlyozta, hanem tovább fokozta a papíralapú újságok miatti bevételkiesést. A német lapkiadó-vállalatok szövetsége (BDZV) nem is közli, hogy a tagok a reklámbevétel mekkora hányadát termelik az online tartalmakból. Nyílt titok, hogy csupán 2 százalék körüli ez az arány - írta a FAZ. Az Egyesült Államokban a nyomtatott lapokban közzétett reklámokból származó bevétel tavaly éves szinten 17,7 százalékkal 34,74 milliárd dollárra csökkent, míg az internetes változatokban közölt reklámokból szedett bevétel a 2007-es 3,17 milliárd dollárról 3,11 milliárdra esett vissza tavaly.
Elsőként az amerikai News Corp lépett. "A minőségi újságírás nem olcsó" - nyilatkozott szerdán Rupert Murdoch cégvezető. "Azt tervezzük, hogy pénzt kérünk az interneten elérhető valamennyi híroldalunk olvasóitól." A cég még az idei üzleti évben bevezeti az újítást, így például a brit The Times, a Sun és a News of The World is hamarosan fizetőssé válhat.
Csütörtökön a német Axel Springer vezetősége tett hasonló bejelentést. Az egyebek között a német bulvárlapok piacát vezető Bild, és a Die Welt kiadójának vezetője, Mathias Döpfner szerint "az ingyenesség kultúráját lépésről lépésre vissza kell szorítani." A stratégiai irányváltás igen hirtelen következett be; alig néhány hónapja a Bild főszerkesztője, Kai Diekmann még arról beszélt, hogy az online tartalom ingyenessége az "internet születési hibája, amelyet nem szükséges korrigálni".
A fizetős szolgáltatással jó tapasztalatai vannak több lapnak. A londoni The Financial Times weboldalának használatáért például már 117 ezren fizetnek heti 950 forintnak megfelelő előfizetői díjat. Lionel Barber főszerkesztő prognózisa szerint "a következő tíz évben csaknem valamennyi hírszolgáltató átáll majd a fizetős rendszerre". Murdoch Wall Street Journal című lapjának online kiadásáért heti 1,99 dollárt (377 forint) kérnek az előfizetőktől. A lap 100 millió dollár bevételre tett így szert az elmúlt üzleti évben, míg a tulajdonos New Corp. konszern csak az utóbbi negyedévben 203 millió dollár veszteséget szenvedett el.
Nem akar Bors-ozni a Ringier
Danubius-Sláger: össze kell magukat kapniuk
Csak az internet nem szenvedi meg a válságot
Kik irányítják ma a magyar médiapiacot?
A világ legrégibb vasárnapi lapja, a brit Observer lehet a sajtó válságának első igazán nagynevű áldozata. A lapnál a napokban közölték, hogy a vészesen csökkenő példányszám és bevételek miatt hamarosan be kell zárni a szerkesztőséget. Az Observer lehet az első, "és ha a kiadókon múlik, az utolsó áldozat" - írta a Die Welt. "Stratégiaváltás van kibontakozóban, ami meghatározó lehet az újságírás jövője szempontjából".
A nyomtatott újságok eladott példányszáma folyamatos csökken. Az Egyesült Államokban és Németországban a kilencvenes évek vége óta átlagosan 20 százalékos visszaesést regisztráltak. Az olvasók tömegesen tértek át az aktuálisabb, és a képgalériák, videók révén dúsabb, gazdagabb online tartalom fogyasztására. A hozzáférés ingyenességére és a reklámbevételekre alapozó üzleti modell azonban tíz év alatt nem vált be - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
| Mi újság a magyar piacon? Alig járunk újságoshoz - csak a Bors örülhet |
Elsőként az amerikai News Corp lépett. "A minőségi újságírás nem olcsó" - nyilatkozott szerdán Rupert Murdoch cégvezető. "Azt tervezzük, hogy pénzt kérünk az interneten elérhető valamennyi híroldalunk olvasóitól." A cég még az idei üzleti évben bevezeti az újítást, így például a brit The Times, a Sun és a News of The World is hamarosan fizetőssé válhat.
Csütörtökön a német Axel Springer vezetősége tett hasonló bejelentést. Az egyebek között a német bulvárlapok piacát vezető Bild, és a Die Welt kiadójának vezetője, Mathias Döpfner szerint "az ingyenesség kultúráját lépésről lépésre vissza kell szorítani." A stratégiai irányváltás igen hirtelen következett be; alig néhány hónapja a Bild főszerkesztője, Kai Diekmann még arról beszélt, hogy az online tartalom ingyenessége az "internet születési hibája, amelyet nem szükséges korrigálni".
A fizetős szolgáltatással jó tapasztalatai vannak több lapnak. A londoni The Financial Times weboldalának használatáért például már 117 ezren fizetnek heti 950 forintnak megfelelő előfizetői díjat. Lionel Barber főszerkesztő prognózisa szerint "a következő tíz évben csaknem valamennyi hírszolgáltató átáll majd a fizetős rendszerre". Murdoch Wall Street Journal című lapjának online kiadásáért heti 1,99 dollárt (377 forint) kérnek az előfizetőktől. A lap 100 millió dollár bevételre tett így szert az elmúlt üzleti évben, míg a tulajdonos New Corp. konszern csak az utóbbi negyedévben 203 millió dollár veszteséget szenvedett el.
Nem akar Bors-ozni a Ringier
Danubius-Sláger: össze kell magukat kapniuk
Csak az internet nem szenvedi meg a válságot
Kik irányítják ma a magyar médiapiacot?
MTI, Privátbankár
Az újabb katonai segélycsomag részét képezik. 
