Az ukrán pénzszállítók ügyvédje indítványozta Orbán Viktor őrizetbe vételét

Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje indítványozta Hajdú János, Farkas Örs, Demeter Tamás és Orbán Viktor gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét és letartóztatásuk indítványozását – tudta meg a 24.hu.

A lap birtokába került indítvány szerint az okok: 7 rendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás bűntette és kényszervallatás bűntette, melyek halmazati büntetése kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés.

Az indoklásban azt írták: az indítványt a sajtóban megjelent értesülésekre alapozzák. „A közlések szerint e körbe tartozik dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató, valamint dr. Demeter Tamás volt NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettes.” Mint fogalmaznak:

A sajtóinformáció lényege nem pusztán politikai értékítélet, hanem olyan konkrét, ügyészségi megállapítás, amely szerint a büntetőjogi felelősség tisztázásának elsődleges eszköze az utasított személyek vallomása lehet.

Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége

A sajtóban megjelent értesülés az a csütörtöki 444 cikk, amely arról szól, hogy egy ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktornak büntetőjogi felelőssége lehet az aranykonvoj-ügyben. A dokumentum a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által jogellenes fogva tartás és hivatali visszaélés gyanújával folytatott nyomozás keretében született.

Ebben a lényegi döntést, utasításokat hozó személyek a következők: „Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár, Hajdu János a Terrorelhárítási Központ (volt) főigazgatója és dr. Demeter Tamás a NAV (volt) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.”

A dokumentumban továbbá az olvasható, hogy „a nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai”.

A Legfőbb Ügyészség szakmai álláspontja szerint már eddig is meg lehetett volna fogalmazni a bűncselekmény megalapozott gyanúját „egyes magas beosztású érintettek kapcsán”, írta konkrét nevek említése nélkül a Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész.

Valós indok vagy politikai érdek

Az indítványban így többek közt leszögezik, hogy a nyomozásnak mindenekelőtt azt kellett tisztáznia, hogy

az ukrán pénzszállítókkal szembeni intézkedés valós, törvényes büntetőeljárási indokon alapult-e, vagy a hatósági fellépés tényleges célja politikai, külpolitikai vagy kormányzati érdek érvényesítése volt.

Hozzáteszik: „amennyiben ugyanis a személyi szabadságtól való megfosztás, az előállítás, a kihallgatás, a fogva tartás vagy az országból való eltávolítás nem a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján történt, hanem előzetesen meghozott politikai vagy igazgatási döntés végrehajtásaként, úgy megvalósult a Btk. 304. § szerinti jogellenes fogvatartás bűntette”.

Az indítvány szerint különösen vizsgálandó, hogy a hatósági szervek között mikor és milyen tartalmú döntések, utasítások, egyeztetések történtek; az intézkedés időpontja és módja ki által került meghatározásra; továbbá az elfogás, előállítás, kihallgatás és kitoloncolás folyamatában volt-e olyan szakasz, amelyben a sértettek személyi szabadságának korlátozása törvényes alapját elvesztette vagy eleve nélkülözte.

Együttes értékelés

Emellett jelezték, hogy a nyomozásnak ki kell terjednie az érintett szervek közötti kommunikáció, az utasítások útja, a döntéshozatali mechanizmus, az operatív egyeztetések, valamint az intézkedések előkészítésével és végrehajtásával összefüggő valamennyi okirati és elektronikus bizonyíték feltárására.

E bizonyítékok együttes értékelése alapján dönthető el, hogy a feltárt cselekmények kizárólag társtettesi vagy bűnsegédi együttműködés keretében valósultak-e meg, vagy a Btk. bűnszervezetre vonatkozó törvényi feltételei is megállapíthatók.

Az indítványban aláhúzták: „Mindezekre figyelemmel megalapozottan felmerül a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának veszélyeztetése, amely indokolttá teheti az őrizetbe vétel alkalmazását, valamint – a nyomozás során feltárt konkrét adatok függvényében – a letartóztatás elrendelésének indítványozását is. E kényszerintézkedések célja nem a büntetés előrehozott végrehajtása, hanem kizárólag annak biztosítása, hogy a bizonyítás törvényes keretek között, befolyásmentesen és hiánytalanul lefolytatható legyen, valamint a nyomozás eredményét semmilyen külső beavatkozás ne veszélyeztesse”.