A kényszermunka 2021-ben 236 milliárd dollárnyi illegális hasznot termelt világszerte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kedden közzétett jelentése szerint. Ez 64 milliárd dolláros növekedést jelent a 2011-es szinthez képest.
Fotó: Depositphotos
"Ez annyit jelent, hogy több embert zsákmányolnak ki, és minden áldozat révén több profitra tesznek szert" - derül ki a jelentésből.
A jelentésben "förtelmes méretűnek" nevezett összeg az erőszakkal munkára kényszerítettektől ellopott pénzből, a vendégmunkások hazautalt jövedelmének megsarcolásából és adóelkerülésből származik. A kényszermunka a korrupció növelését és a bűnszervezetek erősödését eredményezi, továbbá, öngerjesztő folyamatként, növekszik a kizsákmányolás is - olvasható a jelentésben.
Gilbert Houngbo, a szervezet elnöke nemzetközi összefogást sürgetett a jelenség ellen, kiemelve, hogy a kényszermunka áldozatait különböző módokon veszik rá az együttműködésre, melyek közül a fizetés visszatartása a leggyakoribb. "A kényszermunka állandósítja a szegénység és a kizsákmányolás ördögi körét, és lerombolja az emberi méltóságot" - figyelmeztetett.
A jelentés szerint 2021 bármely napján körülbelül 27,6 millió ember végzett kényszermunkát, 10 százalékkal többen, mint öt évvel előtte. E szám több mint felét az ázsiai-csendes-óceáni térségben regisztrálták, ezt követte Afrika és az amerikai kontinens, valamint Európa és Közép-Ázsia 13-14 százalékkal. Az áldozatok kicsivel több mint negyede vált szexuális kizsákmányolás áldozatává a mért időszakban, a kizsákmányolás e formája pedig csaknem 173 milliárd dollár jövedelmet generált, azaz a teljes összeg csaknem háromnegyedét. A szexuális kizsákmányolás minden öt áldozatából átlagosan négy nő, az összes áldozat több mint egynegyede pedig gyerek a jelentés szerint. A kényszermunka 85 százalékát a magánszektorban mérték. Ebbe a kategóriába sorolták a rabszolgaságot, röghöz kötöttséget, koldulásra kényszerítést, valamint a kormányhatóságok által megkövetelt kényszermunkát is. Ezt követte az ipari szektorban alkalmazott kényszermunka, majd a mezőgazdaságban és a háztartásban végzett. (MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
