A kormány az ötezer parkoló létesítéséhez szükséges felmérésekre, tervezésre és engedélyezésre bő hétszázmillió forintot biztosít.
A kormányhatározat hét vasútvonal - az 1-es hegyeshalmi, a 30a székesfehérvári, a 70-es váci, a 71-es veresegyházi, a 100a ceglédi, a 120a újszászi, a 150-es kunszentmiklósi vonalak - elővárosi szakaszait érinti, ezek vasútállomásai és megállói közül várhatóan több mint negyven helyszínen készülnek el a parkolók megépítéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek 2022-ig. A vonalak mentén az intézkedések hatására összességében megduplázódhatnak a parkolóhelyek.
Három feladat van Fürjes Balázs szerint: jobb tömegközlekedési összeköttetés, ezt a HÉV-ek felújítása és az elővárosi vasút fejlesztése valósítja meg. A belvárost kikerülő közvetlen kapcsolatok, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése, például a Galvani hídé. Végül pedig a külső közlekedési csomópontokon nagykapacitású parkolók autóknak és kerékpároknak, hogy autóból a jobb minőségű vasútra, HÉV-re, metróra, villamosra ülhessenek a közlekedők - fogalmazott Fürjes Balázs.
Elmondta, hogy részletes tanulmányt készített az elmúlt hónapokban a budapesti agglomeráció állomásainak megközelítéséhez szükséges P+R és B+R fejlesztési stratégiájáról a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK). Az államtitkár hangsúlyozta: a fővárosba vezető összes vasúti és HÉV-vonal valamennyi érintett agglomerációs állomásán és megállóhelyén, 108 településen összesen 171 helyszínen vizsgálta meg a BFK, hogy mennyi a jelenlegi kapacitás, mennyire lenne igény most és a számítások szerint a jövőben hogyan fog növekedni a forgalom.
Üzent is az államtikár
Arra a kérdésre, hogyan lehetne csökkenteni a dugókat, az államtitkár azt mondta, hogy semmiképpen sem az emberek átnevelésével és tiltásával. "És nem is egy vödör sárga festék ötletszerű szétlocsolásával a belvárosban" - tette hozzá, egyértelműen odavágva a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzatnak, amely a nyáron - kísérleti jelleggel - sárga festékkel jelölt sávokat hozott létre egyes fővárosi főútvonalakon.
Az államtitkár azt is bejelentette, hogy a munka részeként a Budapest Fejlesztési Központ megalkot egy budapesti agglomerációs kerékpárhálózat-fejlesztési stratégiát is. Ebben fel kell vázolni egy olyan összefüggő kerékpáros hálózatot, amely nemcsak a vasúti megállók elérését teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a Budapest-körüli településekről közvetlenül is el lehessen érni a fővárosi célpontokat.
Mindkettő veszít az értékéből. 
