A globális energiaellátási helyzet és az emelkedő hazai árak sok fogyasztó számára teremtettek új helyzetet. Még az anyagilag jó módban élők számára is egyértelmű, hogy az eddigi kényelmes, sokszor pazarló és szennyező életmód helyett valami más megoldást kell találni. A körülmények ugyanis lehetőséget teremtenek arra, hogy átgondoljuk az életünket, a szükségleteinket és jövőbeni céljainkat, és mindezt magunkon túlmutató magasztosabb célokkal is megpróbálhatjuk összeegyeztetni.
Érdemes például jóval nagyobb figyelmet fordítani az energiatakarékosságra, aminek eredményeként remélhetőleg jóval kevesebb szennyezőanyag kerül a levegőbe. Az energiatakarékosság kapcsán találkozhatunk egészen triviális módszerekkel, legyen szó arról, hogy nem kell például egész lakásban „díszkivilágítás”, elég csak abban a helyiségben, ahol tartózkodunk és ott is csak a tevékenységünkhöz szükséges fényforrást használjuk. Hasonlóan praktikus alaptétel, hogy a fűtési időszakban ritkábban, de alaposan szellőztessünk ki, minthogy egész nap nyitott ablak(ok) miatt az utcát fűtsük.
Takarékoskodhatunk, illetve egyúttal óvhatjuk a környezetet kisebb befektetést igénylő megoldásokkal, legyen szó az izzók lecseréléséről, energiatakarékos háztartási berendezések üzemeltetéséről, vagy akár csak a nyílászárókra rögzíthető szigetelő gumicsíkok felragasztásáról. Ezek mind olyan apró lépések, amelyekkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy élhetőbb legyen a környezetünk, városunk levegője, miközben több pénz marad a számlánkon. És természetesen, ahol az anyagi források erre lehetőséget adnak, ott nagyobb beruházásokra is sor kerülhet: szigetelni lehet a lakóépületeket, le lehet cserélni a nyílászárókat, korszerűsíteni lehet a fűtési rendszert (például energiatakarékos hőszivattyús rendszert lehet beépíteni), vagy éppen megújuló energiát is termelhetünk napelemek segítségével.
Bármilyen kis, vagy nagy lépést hajtunk végre, az mindenképp nyertes szituációhoz vezet. Kevesebb pénzt kell energiára fordítanunk, és eközben óvjuk a környezetet is. Az energiatermelés és az energiahordozók elégetése ugyanis jelentősen károsítja a légkört, hozzájárulva a klímaváltozáshoz. Ha valaki valami miatt nem társadalmi szinten gondolkozik, annak sem mindegy, hogy a környezetében milyen a légszennyezettség, ez ugyanis közvetlenül is hat az egészségünkre, számos betegség kiváltója lehet, ami pedig erősen leronthatja az életminőségünket is.
Sajnálatos módon a nagyvárosok, iparvidékek és az elmaradottabb települések levegőminősége rossz. Mindebben az üzemek károsanyag-kibocsátása, a közlekedés, vagy éppen a rossz minőségű szilárd tüzelőanyagok használata is szerepet játszik. A légszennyezés ráadásul nem csak a tüdő- és légúti betegségeket teszi gyakoribbá, de a hazánkban egyébként is kimagasló szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek okozója is lehet.
Talán a fentiek alapján egyértelmű, hogy mennyire fontos nagyobb figyelmet fordítani a légszennyezés csökkentésére, ezzel ugyanis az emberi egészséget és az ökoszisztémát is egyensúlyban tarthatjuk. Ehhez persze mind lokálisan, mind globálisan tenni kell, és a környezetkímélő technológiák alkalmazása szükséges, legyen szó az iparról, a mezőgazdaságról, fűtésről vagy éppen a közlekedésről. De helyi szinten a tudatosság növelése révén a napi gyakorlatban is sokat tehetünk az ügy érdekében.
Érdemes kitérni arra is, hogy a dohányzás révén saját magunk is növelhetjük a betegségek kockázatát. A cigarettafüstben ugyanis az aktuális kutatások szerint 93, az egészségre káros vagy potenciálisan káros anyag található. Épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekszünk a minél előbbi leszokásra, hiszen már az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökken a betegségek kialakulásnak kockázata. De a cigaretta mentes élet nem csak az egészségünk, hanem a környezetünk szempontjából is kiemelten fontos, és nem csak a légkörbe kerülő füst miatt. A cigarettacsikk a természetbe kerülve károsítja a talajt és a vizeket is: egyetlen csikk képes akár 500-1000 liter vizet is beszennyezni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a dohánytermékek szűrői nem papírból készülnek, hanem a cellulóz-acetátból. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt bomlik le, de a filterek így is nagy mértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A szűrők emellett számos más anyagot – kormot, kátrányt – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe.
Látható és tapasztalható, hogy a környezetszennyezés mindenkit érint. A szeptemberben indult Füstmentes Városért kampány arra kíván rámutatni, hogy egy kis odafigyeléssel és apró lépésekkel mindannyian sokat tehetünk saját magunk és környeztünk érdekében!
Ha Ön is szívesen csatlakozna a kampányhoz, megteheti a füstmentes.hu oldalára kattintva a füstmentes kalkulátor kitöltésével; ha pedig további tanácsokat olvasna, vagy bővítené ismereteit a témát illetően, akkor látogasson el a dobjle100at.hu weboldalra!
Azok a felnőtt dohányzók, akik valamiért mégsem mondanak le az egészség és környezetkárosító szenvedélyükről, úgy ahogy az élet egyéb területein: fűtés, közlekedés vagy mindennapi fogyasztás területén – érdemes tájékozódniuk a dohányzási ártalmak csökkentésének lehetőségeiről. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással nagy lépéseket tehetünk azért, hogy csökkentsük az ártalmakat! Az égés és füstmentes technológiák a cigarettákhoz képest jelentősen alacsonyabb károsanyag-kibocsátással működnek, és miután használatuk során nem történik égés, így a levegőt is károsító füst sem keletkezik. Fontos tudni azonban, hogy a károsanyag kibocsátás csökkenésnek az egészségkárosító hatással való összefüggése vizsgálatához további hosszútávú kutatások szükségesek. Ugyanakkor ezek a technológiák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak nikotint, ami amellett, hogy függőséget okoz, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Vételi ajánlatot tettek az egyik uniós országban. 
