A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján kedden megjelent a jegybank 50 pontos javaslatcsomagja, amellyel a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő munkáját kívánja támogatni a koronavírus-járvány második hulláma által okozott rendkívüli helyzetben.
A válság kezeléséhez a költségvetési politika, a monetáris politika, valamint a versenyképességi politika határozott és összehangolt lépéseire van szükség, olyan intézkedésekre, amelyek idén és jövőre megfelelő impulzust adnak a gazdaság alacsony fordulatszámon pörgő motorjának, ugyanakkor 2022-től képesek biztosítani az automatikus konszolidációt, a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is. Célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell erősíteni a családok jövedelmi helyzetét, a kieső magánkeresletet a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével, és célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató intézkedésekkel szükséges ellensúlyozni.
A vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben bérpótlék bevezetése indokolt, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet célzott pótlása jelenthet segítséget. A hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett azonban érdemes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni - sorolja javaslatait az MNB.
Az MNB egyebek között szorgalmazza a munkahelyvédelmi bértámogatás folytatását és egyszerűsítését, a járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetését. A családbarát intézkedések között a családi adókedvezmény összegének növelését, a háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetését, a kisgyermeket nevelő, részmunkaidőben foglalkoztatott anyák szja-mentességének bevezetését, a gyermeket nevelő munkavállalók, kérésére a távmunka lehetőségének biztosítását és szükség esetén rendkívüli táppénz nyújtását, a gyermeket nevelő munkanélkülieknek pedig magasabb álláskeresési járadékot sürget a jegybank javaslata.
Az MNB szakemberei helyeselnék az államilag támogatott koronavírus-tesztelések bővítését, az otthoni munkavégzés támogatását, a felsőoktatásban pártolják a távoktatás fenntartását általában pedig az iskolai védekezés szabályainak rugalmas alakítását.
A lakáspiaci lépések között a jegybank az általános 5 százalékos lakásáfa visszaállítását látja indokoltnak, kiegészítve egy 4 százalékos szektorális különadóval, a magáncélú ingatlanok építése után pedig minden településre érvényes áfavisszatérítés bevezetését javasolja. Az MNB új lakáshitel-programmal ösztönözné az energiatakarékos lakások építését is.
A keresletélénkítő lépéseket is különösen fontosnak tekinti a jegybank és ezek sorában a kiszállított és elviteles ételek áfakulcsának 5 százalékra csökkentését, a nagycsaládosok és nyugdíjasok alapvető élelmiszervásárlásaihoz nyújtott támogatás bevezetését javasolja, Felvetik a gázárak több lépcsőben történő csökkentését. Emellett félévenkénti felülvizsgálattal célzottan meghosszabbítanák a hiteltörlesztési moratóriumot.
Az állami és a külföldi befektetők által finanszírozott beruházások körében kiemelt célnak tartja az egészségügyi infrastruktúra és kutatói kapacitások fejlesztését, a közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztését a magyarlakta határvidékekkel, a bölcsődefejlesztési program gyorsítását, illetve a korábban kifizetett EU-előlegek felhasználásának felgyorsítását és a magas hozzáadott-értékű külföldi befektetések bevonzásának erősítését. A beruházás és K+F kiadás után a helyi iparűzési adóból adnának kedvezményt a jegybank szakemberei.
A digitalizáció érdekében kormányzati megrendelésekkel támogatnák informatikai eszközök hazai gyártóit, sürgetik a magyar információbiztonsági szoftveripar és a digitális kreatív ipar fejlesztését. Az e-közigazgatási megoldások érdekében kormányzati IT beruházások és adatbázisok összekapcsolására is kitérnek a javaslatban, és az 5G-n alapuló digitális infrastruktúra fejlesztését, valamint az ingatlanügyletek és az építőipar hatékonyságának informatikai fejlesztésekkel történő növelését tartják szükségesnek.
A zöld gazdaság szempontjából a javaslatok kiemelik a megújuló energiatermelésre átállás gyorsítását és a villamosenergia hálózat fejlesztését, valamint a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
