Az egészségügyi eszközök lehetnek a kibertámadások célpontjai, az egészségügyi intézmények informatikai védelme nagyon rosszul áll Magyarországon - mondta Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás alapító elnöke az M1-en vasárnap.
Kivédhetetlen?
Világszerte problémát okoz lépést tartani a technológiai fejlődéssel, de Magyarországon az egészségügyi intézmények védelmében rosszabb a helyzet, mint Európában - mondta.
A szakértő kifejtette: a legnagyobb hatalom az adat, és annak az elemzése, a világ legjelentősebb cégei nem bankok, hanem technológiai vállalkozások. Ma már szinte mindenért az adatunkkal fizetünk: az ingyenes internetes keresőprogramok, a közösségi média azért vannak, mert az adatok hatalmas értékké váltak - mutatott rá. Ezen belül az egészségügyi adatok, amelyek kereskedelmi célból hasznosíthatóak, a legsérülékenyebb és legérzékenyebb adatok.
Elmondta: a becslések szerint 2020-ra 100 milliárd olyan eszköz lesz a világon, ami egészségügyi adatot kezel, tárol vagy továbbít okostelefonra, számítógépre. Minden emberre 5-6 ilyen eszköz jut majd, ami napi egy gigabájt adatot állít elő. Mindez a veszélyek sokaságát hordozza magában - fejtette ki.
Az egészségügyi intézmények informatikai védelme nagyon rosszul áll, és alacsony szintű a dolgok internete (IoT) - például okoskarkötők - területén is. Kitért arra is, hogy néhány cég már összefogott, és az egészségügyi eszközök használatához adatvédelmi piaci sztenderdek kidolgozásában működnek együtt, ami komplex, szabályozói oldalról is.
Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke búcsúinterjújában kritikusan nyilatkozott Orbán Viktor politikájáról.
