Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában értékelte az európai vezetők budapesti találkozóját, erről a Klasszis Médiához tartozó Mfor írt. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a háború az elmúlt két évben súlyos károkat okozott Európának és Magyarországnak is. „Ezt a háborút egyedül Európa nem tudja finanszírozni” – emelte ki.
Orbán arról is beszélt, hogy ha 2020-ban Donald Trump nyerte volna az amerikai elnökválasztást, akkor a mostani válsághelyzet nem következett volna be, és a háborút időben lezárták volna egy erős amerikai vezető révén. A miniszterelnök szerint a jelenlegi gazdasági nehézségek – például az infláció és az energiaköltségek emelkedése – közvetlenül kapcsolódnak a konfliktushoz. „Ha a háború nem lett volna, vagy hamarabb lett volna vége, akkor az infláció sem szaladt volna el olyan magasra, ahol elszaladt” – tette hozzá.
„És akkor nem a nemzeti össztermék két százalékát, hanem a három-négy százalékát kell erőltetett módon, de gyorsan elkölteni katonai kiadásokra. És azt is tudtuk, hogy ha Trump elnök nyer, akkor egy békeköltségvetést lehet készíteni” – mondta Orbán Viktor, aki szerint békköltségvetést nyújtanak be, állítása szerint olyan dolgokat tudnak megcsinálni jövőre, amire néhány hónapra ezelőtt még gondolni sem nagyon lehetett. A Demján Sándor Programot és az olcsóbb lakhatás irányába tett lépéseket hozta példaként.
Semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a föltételek meglettek – jelentette ki a kormányfő.
Szóba került, hogy Donald Trump Kína-ellenes politikája hatással lehet Magyarországra, de Orbán Viktor szerint Donald Trump jó üzletet akar kötni Kínával. Magyarország pedig nem akar egyik oldalra sem állni, hanem jó megállapodásokat akar kötni. (Arra a miniszterelnök nem tért ki, hogy az európai, illtve kínai autókra kirótt védővámok hatásait Magyarország milyen megállapodásokkal kompenzálná, enyhítené.)
További részleteket az Mfor cikkében talál.
Csúnya számok érkeztek. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
