Orbán Viktor Brüsszelből adott telefonos interjút az állami médiának, a beszélgetésről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor számolt be. A miniszterelnök arra a felvetésre, hogy az árrésstop a kritikusok szerint a piaci folyamatokba való beavatkozás, azt mondta: „Jó lett volna, ha nem kényszerülünk rá erre”, de a kormány szerint az élelmiszerárak emelkedését nem piaci folyamatok okozták. Példaként említette, hogy „a csirkeszárnyra 42 százalékot tettek rá, a tejfölre 129 százalékot”.
A külföldi kézben lévő kereskedelmi láncokról úgy fogalmazott: őket a magyarok nagyon nem érdeklik, meg a piaci folyamatok, őket a profitjuk érdeklik. A kormány először tárgyalni próbált, de mivel ez nem hozott eredményt, „kénytelenek voltunk beavatkozni”. A cél az volt, hogy „az áremelkedéseket meg kellett fékezni.”
Az árrésstop értelmében „a kereskedő a beszerzési árra maximum 10 százalékot tehet rá. Ez legyen elég.” Orbán szerint „760 termék esetében figyelhető meg árcsökkenés”, jellemzően „jóval 10-15 százalék fölötti értékű”. Azt is hozzátette: „Nincs kétségem afelől, hogy a kereskedelmi láncok próbálkoznak valamivel, de mi is itt vagyunk.”
A külföldi láncoknak azt üzente: „nem lehet a magyarokat kifosztani.” Szerinte „ezt otthon nem tehetnék meg, nem viselkedhetnének így a saját otthoni fogyasztóikkal.” Úgy fogalmazott: „egy kormánnyal szemben nem lehet csatát nyerni. Ebben ők csak veszíthetnek.”
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az ellenzéki áfa-csökkentési javaslatokat bírálva azt mondta: „az egyik része tudatlan, fiatal” (ez az utalás Magyar Péterre vonatkozhatott, aki legutóbb a március 15-ei programbeszédében nevezte meg az egyik célként az áfa 5 százalékra csökkentését – a szerk.) . Szerinte a korábbi csökkentések „kétharmadát lenyelték a kereskedők, és egy éven belül a maradék egyharmadot is”.
A gyülekezési törvény gyermekvédelmi célú módosításáról azt mondta: „Normális esetekben ez megfér egymás mellett.” Arra utalt, hogy szerinte a gyülekezési jog és a gyermekvédelem összeegyeztethető, azonban ez nem fér meg akkor, amikor a szexualitást kiviszik az utcára vagy amikor „gender aktivisták be akarnak menni az iskolába, és a szülők helyett ők akarják megmondani a gyerekeknek, hogy mikor és mit kell tudniuk”.
Azt is mondta: „a magyar kormány nem először mondja, hogy elsők a gyerekeink.” Szerinte ő személyesen is felelősséget érez a következő nemzedékek lelki-szellemi állapotáért.
A parlamenti ellenzék akcióiról – például a füstbombázásról – azt mondta: „néhány képviselő az erőszakig elmenve föllépett”, de a véleményt nem a pártoknak kell kimondani, hanem majd a választópolgároknak.
A szerdai vétóval kapcsolatban hangsúlyozta: „nem kell megijedni attól, hogy egyedül vagyunk”, mert kiderülhet, hogy „nekünk van igazunk”. A háborút „elveszettnek” nevezte, és Ukrajna uniós csatlakozását gazdaságilag veszélyesnek tartja. Nem támogatja, hogy a bővítést újabb közös hitelből finanszírozzák.
További részleteket az Mfor cikkében talál.
Mi történik a magyar fizetőeszközzel? 
