A magyar járványkezelés a leghatékonyabb az uniós országok között

A COVID-19 hatására egy új típusú versenyképességi mutatót hozott létre az MNB. A járványkezelési versenyképességi mutató (jvm) első verziója négy területet vizsgál összesen kilenc indikátor felhasználásával az uniós és a régiós (V3 országok: Csehország, Lengyelország, Szlovákia) országokkal összevetve. 

Ez alapján az MNB szerint a magyar járványkezelés látszik eddig a leghatékonyabbnak az uniós országok között. Magyarország a 100 elérhető pontból 73-at ért el, ami 18-cal magasabb az uniós átlagnál és 14 ponttal meghaladja a régiós országok átlagát is. A dobogón Magyarországot Szlovénia és Németország követi, miközben a lista végén azok az országok szerepelnek, ahol nem sikerült kordában tartani a járvány elterjedését (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Belgium és Svédország). 

Védőfelszerelést viselő ápolók a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon az éjszakai műszakban a fővárosi Szent László Kórházban 2020. április 27-én. MTI/Balogh Zoltán

Szembetűnő, hogy a mediterrán országok inkább a lista végén szerepelnek, miközben a vi- segrádi régió országai egyaránt magasabb pontszámot értek el az uniós átlagnál. Mindez tovább erősíti a régió relatív versenyképességi pozícióját az Európai Unión belül, és jól illeszkedik az elmúlt évtized felzárkózási trendjébe – vélik az MNB-nél. Magyarország a vizsgált mutatók többségében egyaránt megelőzi az uniós és a többi visegrádi ország átlagát, míg ezektől csupán a foglalkoztatottak számának változásában maradt el, de ott is csak enyhén.

A hatékony válságkezelés és az egyes országok gazdasági fejlettsége között jelen számítások alapján az MNB szerint nem figyelhető meg összefüggés. Ez azonban nem is szükségszerű, hiszen a kormányok beavatkozási képességei, lehetőségei a gazdasági fejlettség mellett jelentős mértékben függenek az adott ország politikai stabilitásától, kormányzati hatékonyságától, társadalmi berendezkedésé-től, a lakosság általános egészségi állapotától, demográfiai jellemzőitől, illetve a beavatkozások sikeressége nagymértékben múlik a lakosság szabálykövető magatartásán. 

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy Magyarország megfelelő időben és megfelelő mértékben reagált a COVID-19 járvány jelentette kihívásokra az eddigi adatok és előrejelzések alapján – állapítja meg az MNB jelentése. A járványkezelés versenyképességi mutatójának első számításai alapján az uniós tagországok közül hazánk találta meg a legjobban az egyensúlyt a gazdasági és az egészségügyi áldozatok között. Ez a hatékony válságkezelés lehetővé tette, hogy Magyarország relatív versenyképességi pozíciója erősödjön az Európai Unión belül a járvány első hullámának lecsengése után. Fontos azonban megemlíteni, hogy az első eredmények még részben elő-rejelzéseken alapulnak, a járványkezelés hatékonyságának értékelése a tényadatok ismeretében lehet majd teljeskörű.