Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrán-orosz katonai feszültséggel kapcsolatban a három ország weimari háromszögnek nevezett konzultációs fórumának csúcsértekezlete előtt kedden Berlinben az MTI beszámolója szerint.
A német kancellár, a lengyel államfő és a francia elnök tizenegy év után először folytatott megbeszélést a weimari formátumban. A találkozót az ukrán-orosz határvidéken zajló mozgósítás miatt hívták össze.
Scholz Kijevbe és Moszkvába látogat
"Közös cél, hogy megakadályozzunk egy európai háborút" - emelte ki Olaf Scholz a tárgyalás előtt partnerei társaságában tett nyilatkozatában, nagyon aggasztónak nevezve az orosz csapatmozgásokat. Elmondta, hogy a következő héten Kijevbe, majd Moszkvába látogat. Kiemelte, hogy elfogadhatatlan volna Ukrajna szuverenitásának és területi épségének "további" megsértése. Oroszország ebben az esetben "messzemenő következményekkel" számolhat, amelyek "politikai, gazdasági és geostratégiai" természetűek lesznek.
Andrzej Duda lengyel államfő hangsúlyozta, hogy "az orosz csapatok példátlan felvonulásának" közepette ki kell nyilvánítani az egységet és az Ukrajna iránti szolidaritást. Mint mondta, az orosz egységek összevonása az ukrán határnál és a Fehéroroszországban orosz csapatokkal kezdett hadgyakorlat a hidegháború vége óta a legnehezebb kihívás elé állítja a NATO-t és az Európai Uniót. Ebben a helyzetben "nem hagyhatunk magára senkit csak azért, mert félünk, hogy nem tudunk békét teremteni" - tette hozzá a lengyel államfő.
Emmanuel Macron kijelentette, hogy "Európa békéje és stabilitása a legnagyobb kincs, és az a kötelességünk, hogy megvédjük". Hozzátette, hogy Franciaország elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, mert a tárgyalás az egyetlen megoldás a kelet-ukrajnai válság rendezésére - írja az MTI.
Mindeközben az amerikaiak az elrettentésben hisznek, meg is érkezett a katonai erősítés Romániába.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
