2022 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 7,7 százalékkal gyarapodott. Ezen belül a teljesítményérték csaknem kétharmadát képviselő építési beruházásoké 10, a több mint harmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 3,3 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene bővült, míg a belföldi gyártásúaké csökkent.
A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – számottevően – 10 százalékkal gyarapodott, amiben jelentős szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a teljesítmény mintegy tizedével esett vissza. Miközben a központi közigazgatási szervek beruházásai jelentősen csökkentek, az önkormányzatok enyhén növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 9,5 százalékkal emelkedett.
A beruházások volumenváltozása az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakult. A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (30 százalékát) képviselő feldolgozóipar fejlesztései a III. negyedévben nagymértékben (31 százalékkal) nőttek, így ez a terület jelentősen segítette a beruházások volumennövekedését. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhető, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is. A harmadik meghatározó súlyú alág, az élelmiszeripar fejlesztései is jelentősen meghaladták az egy évvel korábbit, ezzel szemben a fémfeldolgozási termékgyártás beruházásai csökkentek.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 17 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban az együttesen kiemelkedő súlyú lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások nagyarányú növekedésének.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévre is jellemző csökkenés (−7,2 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.
A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 3,7 százalékos volumennövekedés oka többek között a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási aktivitásának élénkülése.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az elmúlt negyedévek jelentős bővülése után 5,7 százalékkal csökkent az egyébként magas bázishoz képest, amiben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.
A hatodik legnagyobb súlyú energiaipar nemzetgazdasági ágban jelentősen, mintegy 45 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény, elsődlegesen az állami invesztíciók magasabb tárgyidőszaki ráfordításai miatt.
A nemzetgazdasági beruházások 2022. III. negyedévi, 7,7 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá (7,6 százalékponttal). Szintén növelte a beruházási aktivitást az ingatlanügyletek, az energiaipar, valamint a kereskedelem beruházási teljesítménye (3,2, 1,2, illetve 0,2 százalékponttal). Ugyanakkor a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése visszafogta a volumenbővülést (1,1, illetve 0,3 százalékponttal).
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
