Csaknem 2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződést magyar és kínai vállalatok vezetői csütörtökön Pekingben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében. Az Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank közösen egy 500 millió dolláros hitelkeretet hozott létre a Kínába irányuló magyar export és a Magyarországra irányuló kínai beruházások támogatására.
Ők lesznek a kulcsszereplők
"A mai nap is bizonyítja, nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország és Kína között a gazdasági és politikai kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most" - hangsúlyozta a helyszínen Szijjártó Péter az MTI-nek. Elmondta, a bankközi megállapodás mellett arról is egyezség született, hogy a magyar informatikai távközlési fejlesztésekbe beszáll a Huawei kínai óriásvállalat, amely 300 ezer dollárral támogatja a győri Széchenyi István Egyetemet. A győriek egy minden technikai igényt kielégítő informatikai képzési labor létrehozására fordíthatják ezt a pénzt, ahol évente 100 hallgatót fognak képezni.
Az aláírók között volt az EPS mobilparkolási fizetéssel foglalkozó magyar cég vezetője is, aki kínai partnerével, a ZTE kínai távközlési hálózati és eszközgyártóval egy 450 millió forint törzstőkéjű közös vállalat létrehozásáról döntött. Céljuk, hogy Kínában százezer mobilfizetéssel működő parkolóhelyet hozzanak létre, illetve azokat üzemeltessék.
Új gépek a Wizz Airnek
A Wizz Air sikeres kínai együttműködéseinek sorában ezúttal egy újabb lízingszerződés keretében, listaáron 1,4 milliárd dollárt érő, 11 új repülőgép beszerzéséről írt alá szerződést a China Construction Bankkal. A miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, az új Airbus A321-es típusú repülőgépekkel továbbra is a Wizz Airé lesz a legfiatalabb flotta Európában; a vállalat pedig képes lesz tovább növelni azt a 20 milliós utasszámot, amelyet az elmúlt 12 hónapban elért.
| Kína gazdaságpolitikai stratégiájáról, az Új Selyemútról és az "Út és öv" tervről itt olvashatja részletes elemzésünket. |
Szijjártó Péter kijelentette, "olyan magyar vállalati sikerek születtek itt, amelyek egyértelműen növelik a magyar gazdaság versenyképességét. Hiszen a magyar gazdaság versenyképessége és teljesítménye az egyes vállalatok versenyképességéből és vállalatok teljesítményéből áll össze. Ezért fontos mérföldkő a mai nap magyar külgazdasági sikerek történetében”.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint miközben a világban öldöklő verseny zajlik a kínai befektetésekért és a kínai exportlehetőségekért, a magyar állam a kétoldalú együttműködés bázisát jelentő vállalatok mögé állva tovább ösztönzi a folyamatot, amelynek nyomán eddig már 3,5 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra.
Arról korábban a Privátbankár is beszámolt, hogy sikerült megállapodni a Budapest-Belgrád vasútvonal sorsáról is, így a kínai termékek Magyarországon keresztül juthatnak el Európába.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
