Jóllehet a francia jobboldali politikus - aki két ciklusban is dolgozott EU-biztosként és több francia kormányban is volt tárcavezető - csak a nyár végén kívánja hivatalosan bejelenteni, hogy indul a jövő évi francia elnökválasztáson, már elindította internetes oldalát és több interjúban is bemutatta programjának fő elemeit.
A Le Figaro című napilap szerdai számában közzétett írásában a bevándorlási moratóriumról szóló elképzelésének konkrét részéleteit fejtette ki, miután szerinte "húsz éve valamennyi kormány hiába mutatott határozottságot a migrációs témában".
Michel Barnier úgy látja, hogy "több százezer olyan külföldi él jelenleg Franciaországban, aki nem érti a francia nyelvet". Ez "az elszenvedett bevándorlás" álláspontja szerint csak veszteseket termel: "a született franciákat", akik "időnként nem ok nélkül engednek az identitási kísértéséknek", "a közelmúltban franciává letteket", illetve az országban legálisan tartózkodó külföldieket, akiket sokszor megbélyegeznek, és mindazokat, akik többé-kevésbé méltatlan bizonytalanságban élnek.
Ebből a zsákutcából a volt miniszter szerint a kiút a 3-5 éves bevándorlási moratórium lehetne. Úgy látja, hogy a moratórium időt teremtene "a gondolkodásra arról, hogy mi lehetséges, és a döntésre, hogy mi jó". Szerinte a moratórium az előzetes feltétele a migrációs politika kézbe vételéhez annak érdekében, hogy legyen idő nemzeti konszenzust kialakítani erről a súlyos kérdésről.
A volt Brexit-ügyi főtárgyaló több konkrét intézkedést is javasol: az illegális bevándorlók feltétel nélküli legalizálásának megszüntetését, a menedékkérelmi eljárás felgyorsítását, a családegyesítés kritériumainak szigorítását és a tartózkodási engedélyek odaítélésének csökkentését.
Michel Barnier szerint a francia nyelv ismeretét kötelezővé kell tenni a hosszabb időre szóló vízumok megszerzéséhez, a kiutasításra váró illegális bevándorlók adminisztratív elzárásának idejét hat hónapra kell növelni, és reformra szorul a bevándorlóknak járó ingyenes orvosi ellátás is.
"A hozzánk érkező külföldiekben meg kell hogy legyen a szándék ahhoz, hogy a francia társadalomhoz tartozzanak" - véli a volt EU-biztos,
aki egy "megerősített integrációs paktum" bevezetését is szeretné az érkezők számára. Ebben a munkavállaláshoz kapcsolódna nyelvi, nevelési és állampolgári ismeretek elsajátítása is.
Michel Barnier írásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrációs kérdést "nem lehet az európai és nemzetközi kontextus nélkül megközelíteni". Ezért az EU határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) megerősítését és jobb koordinációját javasolja, valamint a migrációs politikák összehangolását és az emberkerekedő-hálózatok elleni küzdelem megerősítését.
Michel Barnier július 20-án egyeztetett a jövő évi elnökválasztás potenciális jobboldali elnökjelöltjeivel (Bruno Retailleau, Philippe Juvin, Laurent Wauquiez és Valérie Pécresse) annak érdekében, hogy a jobboldal egyetlen közös jelöltet indítson. Azóta közülük már többen bejelentették hivatalosan is a jelöltségüket.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra. 
