Az országos előirányzaton felül további, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatják szülési szabadságukat a harmadik gyermeket vállaló anyák a kínai fővárosban - írta a helyi hatóságok csütörtöki közlésére hivatkozva a China Daily című kínai lap.
A Kínai Kommunista Párt végrehajtó testületének központi bizottsága május végén határozott úgy, hogy a továbbiakban engedélyezik a három gyermek vállalását családonként, eltörölve az eddig érvényben lévő korlátozást, amely alapján a népesség jelentős részét alkotó han kínai pároknak csak két gyerekük lehetett. A döntést azzal indokolták, hogy annak alkalmazása a megfelelő támogató intézkedések mellett hozzájárul majd a kínai népesség struktúrájának javításához, választ ad az öregedő társadalom problémájára és megőrzi az ország az emberi erőforrás terén élvezett előnyeit.
Mióta a határozat július 20-án érvénybe lépett, Kína egyes részein már bevezettek bizonyos, a gyermekvállalási kedv ösztönzését célzó intézkedést. A délkelet-kínai Szecsuan tartományban található Pancsehua volt az első olyan város, ahol az egynél több gyereket vállaló családok számára pénzügyi támogatást ajánlottak fel. A városban élő családok minden második vagy harmadik gyerek után havi 500 jüan (23 ezer forint) támogatást kapnak egészen addig, amíg a gyerek betölti a harmadik életévét.
Kínában az anyáknak járó standard szülési szabadság három-négy hónapig tart, a pontos hosszát egyebek mellett olyan körülmények alapján határozzák meg, hogy merültek-e fel komplikációk a szülés során. A China Daily cikke szerint a harmadik gyerek vállalását engedélyező, májusi határozattal egy időben Peking a harmadik gyerek után járó szülési szabadságot további 30 nappal meghosszabbította. A csütörtöki közlés alapján pedig a kínai fővárosban élő anyák munkáltatói hozzájárulással további egy vagy akár három hónappal tolhatják ki a szülési szabadságukat, miközben az apák 15 napos szabadságot kaphatnak a harmadik gyermek születését követően.
Július végén a kínai hatóságok egy sor, a magániskolák működésének szigorítását célzó szabályt is közzétettek, melyekkel részben a gyerekneveléssel járó költségterheket kívánják enyhíteni a gyerekvállalás kedv ösztönzésére.
A legutóbbi, májusban közzétett népességi adatok alapján tavaly mintegy 12 millió gyerek született Kínában. Ez a legalacsonyabb születési szám volt az 1960-as évek óta, és jelentős visszaesést tükröz még a 2016-ban regisztrált 18 millió újszülötthöz képest is. A 2020 végén végzett népszámlálás alapján Kína lakossága tavaly 1,412 milliárdra nőtt az egy évvel korábbi, 1,4 milliárdról.
Kínában 2015 októberében törölték el az 1979-ben bevezetett egykepolitikát, amely alapján a lakosság zömét kitevő han kínai párok csak egy gyermeket vállalhattak, a túlnépesedést elkerülendő. Az enyhítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a születések száma ugyanis a következő években folyamatosan csökkent.
A gyermekek számát korlátozó családpolitika a férfiak és nők arányának felborulását is előidézte Kínában, ahol hagyományosan a fiúgyermekeket részesítik előnyben. 2020-ban a férfiak száma 34,9 millióval volt több a nőkénél a távol-keleti országban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
