Meglékelte a magyar GDP-t a világgazdaság
Az Egyesült Államokban viszonylag stabil növekedés mellett egyelőre tovább folyik az állami költekezés, miközben az Európai Unió részben az általános költségvetési kiigazítás miatt gyakorlatilag recesszióba süllyedt, és a reálgazdasági kilátások is enyhén romlottak.
A kedvezőtlen külső környezet egyre inkább érezteti hatását a hazai gazdaságban, így a bruttó hazai termék gyorsuló ütemben csökkent a második negyedévben az előző évhez képest. A bázishatás nagyságát jelzi ugyanakkor, hogy a megelőző negyedévhez viszonyítva már mérséklődött a visszaesés mértéke - írja a Századvég.
Stagnáló fogyasztás, csökkenő reálbér
A nettó export pozitív GDP-hozzájárulása és a beruházások jelentős csökkenése mellett a fogyasztás stagnált a második negyedévben. Ez utóbbi a vártnál kedvezőbb munkaerő-piaci adatokkal és a háztartások fogyasztássimításával magyarázható, továbbá azzal, hogy az erősödő árfolyam miatt mérséklődtek a törlesztőrészletek.
A szigorú költségvetési politikával összhangban jelentősen csökkentette a GDP-t a közösségi fogyasztás, illetve a természetbeni juttatás visszaesése. Bár növekedett a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan a szociális ellátórendszer átalakítása révén az aktívak köre is bővült, ezért a munkanélküliség szintje nem változott érdemben. A versenyszférában tapasztalt bruttóbér-növekedés elsősorban az adminisztratív intézkedésekkel (minimálbér-emelés, elvártbér-emelés) magyarázható, a nemzetgazdaság egészében azonban a bővülés üteme részben a közmunkaprogramok hatása miatt már nem éri el az inflációt.
Jövőre üthet be az idei GDP-csökkenés
A Századvég prognózisa szerint idén 1 százalékkal csökken a GDP, míg jövőre hasonló mértékben (0,9 százalékkal) bővül a gazdaság. A gazdaságkutató ezt a külkereskedelmi partnereinknél emelkedő kereslettel magyarázza, emellett az exportpiaci részesedésünk növekedése is hozzájárul a kivitel bővüléséhez, valamint a külső egyensúly javulásához. (A kormány ennél optimistább: bár a harmadik negyedév után felülvizsgálják az idei makrogazdasági prognózist, és valószínűleg rontanak az idei, stagnálás közeli növekedési várakozáson, az NGM államtitkárának minapi nyilatkozata szerint a jövő évi 1,6 százalékos növekedési cél mellett továbbra kitart a kormány - részletek >>)
A fogyasztás szintje az elemzés szerint idén nem változik érdemben, ami a csökkenő rendelkezésre álló jövedelem mellett a mérlegalkalmazkodás ütemének lassulását eredményezi.
A beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett a Századvég arra számít, hogy a Munkavédelmi Akcióterv hatása nélkül a foglakoztatás nem bővül tovább.
Az infláció megeszi a kamatvágást
A 2012-re várt 5,7 százalék után a jövőre prognosztizált 4,3 százalékos fogyasztóiár-index továbbra is magasabb, mint az inflációs cél. Ez azzal magyarázható, hogy a keresletcsökkenés árleszorító hatását jócskán meghaladja a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának és az indirektadó-emeléseknek (pl.: tranzakciós adó) az inflációnövelő hatása. Ezzel összefüggésben a szakértők úgy ítélik meg, hogy a jegybanki alapkamat csak a jövő év második felében csökkenhet 6,5 százalékra.
350 milliárdos költségvetési lyukat kell betömni
Nehezíti az idei költségvetési hiánycél megvalósítását, hogy néhány adónemből (eva, társasági adó) elmaradás várható, a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerár-támogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várnak.
Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámokat tekintve nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését. A Századvég szerint a 2012-es szinttől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Akcióterv) finanszírozása azonban megoldást igényel. Emiatt úgy ítélik meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne - a Századvég elemzése szerint a jövő évi hiánycél tartásához mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra van szükség.
A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez a nemzetközi pénzügyi feszültségek enyhe oldódása mellett a hazai folyamatok is hozzájárultak. A jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMF–EU tárgyalások megkezdése is segítette a CDS-felár csökkenését, a forint erősödését és az állampapírok hozamainak mérséklődését. A magyar pénzügyi eszközök megítélését a gazdaságkutató szerint a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett elsősorban az IMF–EU tárgyalások alakítják majd.
|
|
Főbb makroadatok várható alakulása a Századvég prognózisában |
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
