Az idei évben a forint árfolyama gyengülő pályára állt, a folyamat az elmúlt néhány hétben felgyorsult, melynek eredményeként új történelmi mélypontot ért el a hazai fizetőeszköz. Volt olyan időszak, amikor egy euróért 370 forintot is fizetni kellett, miközben 2019 utolsó napján még "csak" 330,52 forinton jegyezték a devizát.
A mélypont óta ugyan korrigált a jegyzés és március végén 359,09 forintot ért egy euró, az első negyedév során 8,6 százalékkal értékelődött le a magyar fizetőeszköz. A magyar gazdaság és szereplői azonban ma már kevésbé kitettek az árfolyam-változásoknak, mint jó pár évvel ezelőtt voltak. A lakosság devizakitettsége már megszűnt, és a magyar állam is igyekezett leépíteni az elmúlt években a devizahitelek állományát. Ugyan a devizaadósság állománya a központi költségvetés teljes adósságán belül csupán 15,7 százalék, a forint idei gyengülése jelentős veszteséget eredményezett a költségvetésnek.
A legfrissebb, március végi állapotra vonatkozó adatok szerint 4786 milliárd forintnyi devizában denominált adóssággal rendelkezett a központi költségvetés. Ez a tavaly év végi állapothoz képest 335 milliárd forinttal alacsonyabb köszönhetően annak, hogy a forint gyengülése miatt elkönyvelt veszteséggel szemben 746,8 milliárdnyi törlesztés is történt.
A Pénzügyminisztérium által kiadott friss tájékoztató szerint
"a forint árfolyamának elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 396,9 milliárd forinttal növelte."
Egyszerűbben fogalmazva az árfolyam gyengülésén közel 400 milliárd forintot bukott a központi költségvetés.
A teljes központi adósságállományra a forint jegyzésének változása mellett más tényezők is hatottak:
- a nettó forintkibocsátás 917,9 milliárd forinttal növelte az adósságot. Ez elsősorban a költségvetés első negyedéves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozta.
- a nettó devizatörlesztés 739 milliárddal csökkentette a központi költségvetés adósságát,
- végül a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok növekedése 122 milliárddal növelte az állományt.
Így március végén a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága 30 386,8 milliárd forintot tett ki, ami a tavaly év végi állapotnál 704 milliárddal több.
