Az útépítési pályázatok ügyében az Európai Bizottság (EB) illetékes audit egysége február közepéig készíti el előzetes értékelését a magyar válaszokról, így minden további eljárási és tartalmi kérdés azt követően lesz ütemezhető - közölte kedd este a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet (ÁK) magyar újságírókkal, miután Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár találkozott folytatott Johannes Hahnnal, a regionális politikával foglalkozó EU-biztossal.
A brüsszeli intézmény tavaly decemberben küldött levelet Magyarországra, amelyben tájékoztatta a kormányt, a hét regionális fejlesztési operatív program, valamint a közlekedési projekteket finanszírozni hivatott operatív program esetén felmerült annak gyanúja, hogy diszkriminatív lehet az a kitétel, miszerint csak olyan cégek vehettek részt a pályázatokon, amelyek aszfalt-előállító teleppel rendelkeztek a projekt helyszínének közelében.
Shirin Wheeler, Johannes Hahn biztos szóvivője szerint Brüsszel az érintett szerződések összegének maximum 25 százalékáig terjedő korrekcióra tett javaslatot.
A 170 milliárdos kérdés
Múlt csütörtöki számában a Magyar Nemzet arról írt, hogy Brüsszel 170 milliárd forintot tarthat vissza a vélt szabálytalanságok miatt. Lázár János keddi brüsszeli megbeszéléseinek ezen vonatkozásáról az ÁK emlékeztetett arra: miután az Európai Bizottság auditorainak ellenőrzése során közbeszerzési probléma merült fel, erről tájékoztatták a magyar illetékes hatóságokat, amelyek az elmúlt hét végéig a szükséges válaszokat írásban eljuttatták Brüsszelbe. Jelenleg ennek a válasznak a vizsgálata zajlik.
Lázár János "kifejezte azt a reményét és várakozását, hogy az Európai Bizottsággal az elmúlt időszakban kialakított konstruktív együttműködés keretében a magyar reakciót érdemben és alaposan megfontolják, és ennek eredményeképpen az elkövetkezendő hetek konzultációi során egy méltányos és arányos korrekcióról lehet megállapodásra jutni" - olvasható a magyar tájékoztatásban. A további menetrendet illetően eszerint pusztán az hangzott el, hogy az EB illetékes audit egysége február közepéig készíti el előzetes értékelését a magyar válaszokról, így minden további eljárási és tartalmi kérdés ezt követően lesz ütemezhető.
Akciótervet készítenek a kifizetésekhez
Lázár és Hahn tárgyalásán az ÁK tájékoztatása szerint az "aszfaltkeverő ügyként" ismert kérdés mellett napirenden volt a tavalyi év eredményeinek értékelése, valamint a 2014-es évre, illetve a 2014 és 2020 közötti periódusra való felkészülés helyzete is.
A magyar államtitkár köszönetét fejezte ki Hahn biztosnak és munkatársainak azért a hatékony együttműködésért, amelynek eredményeképpen a korábban potenciálisan jelentkező, akár 500-600 milliárd forintot is elérő uniós forrásvesztési kockázatot lényegében sikerült elkerülni.
Az idén jelentkező "abszorpciós kihívást" - ami azt jelenti, hogy Magyarországon mintegy 2000 milliárd forintot kell tudni kifizetni és az Európai Bizottságtól lehívni - a kormány kiemelt prioritásként kezeli - közölte az ÁK. Annak érdekében, hogy ez a lehívás folyamatos, az év egészére megfelelő módon és arányosan elosztott legyen, illetve ne fordulhasson elő az, hogy az év második felében hasonló kihívással kerül szembe Magyarország, mint 2013-ban, a magyar fél a következő napokban részletes akciótervet, és egy ahhoz kapcsolódó monitoring rendszert ismertet az Európai Bizottsággal.
Készül a partnerségi megállapodás
Ennek kapcsán - olvasható a magyar kormányzati tájékoztatásban - rögzítették, hogy "a korábbi politikai megállapodásnak megfelelően megtörtént a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása, a szükséges jogszabályok megszülettek, az új rendszer működése megindult".
Lázár János és Johannes Hahn tárgyalása során az ÁK szerint "érdemi részletekbe menő egyeztetés zajlott a partnerségi megállapodás véglegesítése előtt álló utolsó nyitott kérdésekről", és ennek eredményeként "politikai szinten (...) ésszerű kompromisszumokat sikerült találni". Ennek alapján, illetve még egy technikai konzultációt követően a magyar kormány február közepéig benyújtja a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak, majd erre építve március végéig benyújtja az operatív programokat is.
A 170 milliárdos kérdés: diszkrimináltuk-e a külföldi útépítőket?
Brüsszelben már vizsgálják a kérdést és február közepéig készítik el előzetes értékelésüket az útépítési pályázatokról. Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország hibázott, akkor a beruházások kapott uniós pénzek negyedét bukhatjuk el.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
