Ezt a brazil pénzügyminiszter jelentette be csütörtökön éjszaka azután, hogy tárgyalt orosz, indiai, kínai és dél-afrikai kollégájával, az IMF/Világban tavaszi ülésének pénteki kezdete előtt. A brazil pénzügyminiszter értésre adta, hogy a pénz elkülönítésének feltételei vannak.
A BRICS-csoport március végén tartott csúcstalálkozóján sürgették, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank haladéktalanul vizsgálja felül kvótarendszerét, figyelembe véve az összes ország érdekeit, és kinyilvánították: támogatják, hogy fejlődő országok jelöltjei kerüljenek e két intézmény élére.
Elemzők szerint Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a BRICS-országok is hozzájárulnak az alaphoz, amelybe eddig már 320 milliárd dollár gyűlt össze. Az IMF vezetője szerint azonban legalább 400 milliárd dollárra lenne szükség, és a hiányzó összeget részben a BRICS-országoktól várja.
IMF-források szerint a 320 milliárd dollárhoz az euróövezet mintegy 200 milliárd dollárral, Japán 60 milliárd dollárral, Svédország 10 milliárd dollárral, Norvégia 9,3 milliárd dollárral, Lengyelország mintegy 8 milliárd dollárral, Dánia közel 7 milliárd dollárral, Svájc és több más, néven nem nevezett ország 26 milliárd dollárral járult hozzá.
A BRICS-országok egyelőre nem adnak pénzt a válságkezelésre
A legnagyobb feltörekvő országok csoportja egyelőre nem döntött arról, hogy hozzájárul-e egyáltalán a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi válságkezelő alapjához. Eddig 320 milliárd dollár gyűjtött össze az IMF a válságkezelő alapra, azonban legalább 400 milliárd dollárra lenne szükség.
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
